Pár éve még jóízűen falatozott Danóné főztjéből Bácskai János IX. kerületi polgármester, most pedig jogszerűtlenül próbálja kiebrudalni a családot az önkormányzat egy romos, Vaskapu utcai házból. Danóék önkényesen foglalták el a lakást, mert nem volt hová menniük, az önkormányzat pedig rendes eljárás helyett a rendőrséget és a megfélemlítést választotta.
Danó Zoltánné Terézia három hete szerzett takarítói munkát egy budapesti klinikán. Hétfőn is éppen dolgozott, amikor a fia hívta telefonon:
Anya gyere, pakolni kell!
Mire hazaért, a rendőrök már nem voltak ott, de Zoltánt is magukkal vitték, aki együttműködött és igazolta magát, mégis bilincset kapott a kezére. Ahogy korábban megírtuk, a rendőrség és a ferencvárosi önkormányzat munkatársai azért tartottak razziát a romos Vaskapu utcai épületben, mert Danóék – és még pár másik család – önkényesen költöztek be néhány üresen álló lakásba.
Ezzel olyan szabálysértést követtek el, ami akár elzárással is büntethető. Ilyen esetben az ügyet felkaroló Város Mindenkié (AVM) szerint az önkormányzat jogszerű bírósági eljárással és jogerős bírósági végzéssel lakoltathatná ki a családot, ehelyett viszont jogilag érvénytelen jegyzőkönyvekkel és megfélemlítéssel próbálják megoldani a problémát.
Legalábbis így értékelik a helyzetet az AVM aktivistái, akik kedden Danóékkal együtt várták a beígért végrehajtókat. Helyettük viszont csak egy építési vállalkozó érkezett meg, akit az önkormányzat a lakások befalazásával bízott meg, és csak azért hagyta őket mégis érintetlenül, mert figyelmeztették, hogy nem falazhat be olyan lakásokat, amelyeket nem jogszerűen ürítettek ki. Danóék így egyelőre maradtak, a megfélemlítés részben mégis működött: a gyerekes családok már másnap eltűntek a házból, mert attól féltek, a gyámhivatal elveszi tőlük a kicsiket. Senki sem tudja, hogy ezek a családok most merre bolyonganak.
Nyitva volt az ajtó, hát bejöttünk
Danóék három éve még egy Viola utcai önkormányzati lakást béreltek, míg Terézia férje le nem betegedett. Fél évre kórházba került, és nem tudott visszamenni dolgozni, mert az orvosok szerint nem emelhet öt kilónál nehezebbet. A család így egyre nagyobb tartozást halmozott fel az Elmű felé, és végül kilakoltatták őket. „Kidobálták a 70-80 ezer forintos bútorainkat, a kisebbségi önkormányzatot kellett hívnom, hogy segítsenek. Mit szépítsem, vándorcigányok lettünk. Először befogadott egy régi munkatársam, de ott sem maradhattunk örökké. Aztán hol albérletben, hol rokonoknál húzódtunk meg, és volt, hogy az utcán töltöttünk három-négy éjszakát. Főleg parkokban voltunk, de aludni nem nagyon tudtam, minden bogártól félek” – mondta Terézia. Mivel akkor még voltak kiskorú gyerekek a családban, hajléktalanszállóra sem mehettek.
A család régóta ismerte a Vaskapu utcai házat, hiszen régen itt lakott Terézia anyósa, most pedig a sógornője is. „Három hónapja jöttünk ide. Nyitva volt az ajtó, én meg bejöttem. Olyan mint egy barlang, de jobb, mint az utcán”. Teréziáék heten foglaltak el három helyiséget, mindenüket idehordták, amit csak tudtak, most zsákokból öltözködnek. Áram és víz nincs, az első emeletről kell felhordani a meleg vizet, hogy meg tudjanak fürödni a műanyag kádban, amit vettek.
Terézia korábban közmunkás volt, az ott kapott fizetésből viszont annyit levont az Elmű, hogy már a hónap elején csak 30 ezer maradt. Tavasszal idegösszeroppanást kapott, ezért egy ideig semmilyen munkát nem tudott vállalni, míg végül pár hete megszerezte a mostani, takarítói állását. A nagyobbik fiának kertész és szobafestő végzettsége van, heti 3-4 napi munkát kap, abból próbál meglenni.
A szabolcsi töltött káposztát, azt szerette a polgármester úr
Molnár Noémi, a Város Mindenkié aktivistája szerint azért is érthetetlen az önkormányzat hozzáállása, mert nagyjából egy hét alatt le lehetne futtatni egy szabályos végrehajtási eljárást, ami jogszerű kilakoltatással zárulhatna. Az önkormányzatok általában ezt szokták választani, de a Bácskai János vezette ferencvárosi önkormányzat „inkább rendőröket küldött, akik találomra kiválasztották Zoltánt az önkényes lakásfoglalók közül, és 48 órára bevitték, hogy ezzel példát statuáljanak. Azt akarják elérni, hogy a családok maguktól elmenjenek, de hogy aztán mi történik velük, az már nem számít” – mondta Molnár.
Danóék viszont, amíg csak lehet, maradni akarnak, mert már nincs hová menniük. Terézia sógornője most is érvényes szerződéssel lakik a szomszédban, de hozzá sem költözhetnek, mert így is nyolcan élnek huszonkét négyzetméteren. Az AVM szerint az egyedüli megoldás az lehetne, ha az önkormányzat felújítás fejében kiadná a családnak a lakást. Az önkormányzat viszont hajthatatlan, és egyelőre nem reagáltak érdemben a megkeresésekre. Igaz, a polgármester korábban sem beszélt a családdal, hiába próbál Terézia évek óta bejutni hozzá.
Adnak egy időpontot, aztán valahogy mindig közbejön neki valami.
Pedig Terézia szerint amíg Bácskai csak képviselő volt, mindig lehetett beszélni vele, és a kopogtatócédulák gyűjtésekor is nagyon készséges volt. Sőt, Terézia egy időben önkéntes volt a Tűzoltó utcai Romani Platni nevű cigány közösségi étteremben, ahol olykor a polgármester is megfordult. „Az én főztöm ízlett neki a legjobban. A levesre már nem emlékszem, de főételnek szabolcsi töltött káposztát, desszertnek pedig túrógombócot kért őszibarackkal. Az ízlett neki a legjobban”.
Nem szűnik meg, csak kijjebb szorul a szegénység
A IX. kerületi önkormányzat évek óta híres arról, hogy egyre inkább a kerület peremére szorítja a szegényeket, és nem figyel arra, hogy a városrehabilitáció hogyan érinti őket – állítja Molnár Noémi, aki szerint ez így volt Bácskai 2010-es polgármesterségének kezdete előtt is. Pedig a kerületben a rendszerváltás óta 30 ezerről 5500-ra csökkent az önkormányzati bérlemények száma, és csak az elmúlt tíz évben közel 3000 önkormányzati lakás szűnt meg, ráadásul az önkormányzati tulajdonú lakások harminc százaléka üres. Az AVM szerint az önkormányzat a mostani jogszerűtlen kilakoltatással csak rövidtávon szabadul meg a problémától, valójában viszont fenntartja a lakhatási szegénységet, amin csak szociális bérlakásokkal és lakhatási támogatással lehetne segíteni.
Frissítés: Időközben választ kaptunk a ferencvárosi önkormányzattól is. Kérdésünkre azt írták, a ház lakóival aláíratott jegyzőkönyvekre azért volt szükség, hogy az ebben felvett adatokat továbbíthassák a bíróság felé, végrehajtási eljárás ugyanis csak a helyszín ellenőrzése után indítható. A jegyzőkönyvben az önkényes lakásfoglalók vállalhatták, hogy elhagyják a lakásokat, és csak azokkal szemben fognak eljárást indítani, akik nem írták alá, vagy nem tettek eleget a vállalásuknak.
Az önkormányzat szerint bevett gyakorlat a kerületben, hogy „egy-egy épület ellenőrzésekor (különösen akkor, ha bejelentés érkezik, hogy az ott tartózkodók magaviseletükkel, életvitelükkel zavarják a többi lakó nyugalmát) a rendőrséggel közösen tartanak ellenőrzést”. Arról nincs információnk, hogy Danóék esetében történt-e ilyen bejelentés. Az önkormányzat azt írta:
A törvénytisztelő, jogszabályt követő lakók, bérlők az ilyen típusú ellenőrzést jónak tartják, igénylik. A Rendőrség az ellenőrzött épületekben több esetben állított elő körözött bűnözőket, drogtanyára, üzletszerű kéjelgésre derítettek fényt.
Az önkormányzatot arról is kérdeztük, hogyan segítenék a Vaskapu utcai házban élőkhöz hasonló, lakhatási szegénységgel küzdő embereket. Azt írták,
az ilyen családok megsegítése nem kizárólag IX. kerületi feladat.
Ezen kívül felhívták a figyelmet, hogy Ferencváros külön rendeletet alkotott a lakhatási gondokkal küzdők megsegítésére. Ennek értelmében évente legfeljebb húsz lakást adnak bérbe olyan szociálisan rászorult embereknek, akik legalább öt éves lakáskérelemmel rendelkeznek.
Ferencvárosban jelenleg 1390 lakásigénylést tartanak nyilván. Az önkormányzat szerint a kérelmezők „jelentős része nehéz sorsú, hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élnek, akik önállóan nem képesek lakhatásukat megoldani, mégsem ők azok, akik a hosszú várólista ellenére türelmetlenül önkényesen elfoglalnak egy–egy önkormányzati tulajdonú lakást”.
Mivel évente maximum húsz lakást adnak bérbe, és a felajánlás időrendi sorrendben történik, 2014-ben azoknak ajánlottak lakásokat, akiket 2000 előtt vettek nyilvántartásba. Akik 2001 óta állnak sorban, még mindig várják az ügyük rendezését. Az önkormányzat szerint velük szemben méltánytalan lenne, ha eközben a lakásnyilvántartási kérelemmel nem rendelkező, önkényes lakásfoglalók azonnal lakáshoz jutnának.
Megosztás