Keresés

A minisztertől függő bíróknak kellene függetlenül dönteniük közigazgatási ügyekben

Nagy eséllyel megszavazza a kormánypárti többségű parlament szerdán azt a törvényt, amelyik a jelenlegi bírósági szervezetrendszeren kívül álló közigazgatási bíróságokat hozna létre, hogy az állampolgárok és az állam vitás ügyeiben döntéseket hozzanak. Aligha érthető, hogy miért van szükség erre, hiszen első fokon már most is közigazgatási ügyekre specializálódott bírók döntenek az ilyen ügyekben, akiknek a munkájával ráadásul az Európai Unió szerint sincs különösebb probléma. A Magyar Helsinki Bizottság szerint azért, hogy a kormánynak meglegyen a lehetősége, hogy a számára kényes ügyekben neki kedvező döntéseket hozzanak majd a bírák, akik kinevezéséről maga az igazságügyi miniszter gondoskodik. A Kúria nem aggódik ennyire.

Szerdán szavaz a parlament arról a törvényről, ami külön közigazgatási bíróságokat hozna létre, hogy az állampolgárok és az állam vitáiban döntéseket hozzanak. Bármilyen állami szerv vagy hivatal döntései, határozatai ide tartoznának. Ha egy tüntetést valamiért nem engedélyez a rendőrség, vagy a választási bizottság elutasít egy kifogást, esetleg egy bankot megbírságol a Magyar Nemzeti Bank – ezeket mind a 2020. év elején felálló közigazgatási bíróságon lehetne jogi úton megtámadni. De hogy egy átlagpolgárhoz talán közelebb álló témát hozzunk: az adóügyekben született döntések felülvizsgálata is ide tartozna.

A kormány érve a külön közigazgatási bíróságok létjogosultságára, hogy a közigazgatási ítélkezés egy olyan terület, ahová speciális tudású bírák kellenek, köztük olyanok is, akiknek van közigazgatási tapasztalatuk is, szerintük így garantálható ugyanis az ítélkezés magas színvonala a közigazgatási ügyekben.

Idáig semmi gond, csakhogy már léteznek közigazgatási ügyekre szakosodott bíróságok: a megyénként működő Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok, amik a bírósági szervezetrendszerben a Kúria, az ítélőtáblák és a megyei törvényszékek alá tartoznak. Ráadásul a közigazgatási bíróságok munkáját az éves “igazságügyi eredménytáblát” elkészítő Európai Bizottság sem tartja olyan rossznak.

Minek tehát egy külön intézményrendszert felállítani?

A kérdésre a választ a törvénytervezetet erősen kritizáló Magyar Helsinki Bizottság nem látja másban, mint abban, hogy a közigazgatási bírók kinevezését szeretné a kormány a kezébe venni.

Ez ugyanis a közigazgatási bíróságok egyik legfontosabb nóvuma: a bírók kinevezése közvetlenül az igazságügyi miniszter, jelenleg Trócsányi László hatásköre, nem pedig a bírók választotta testületé, ahogyan az egyébként – egyre nyilvánvalóbb korlátokkal – az Országos Bírói Tanács égisze alatt működik.

Igaz, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács, egy, a törvény alapján újonnan életre hívott szervezet fogja majd előterjeszteni a miniszternek a kinevezésre javasolt bírók listáját. Erre hivatkozva nyilatkozta korábban Trócsányi, hogy ő már “egy alaposan megszűrt listából” válogathat csak, a bírák között alig lesz különbség, aggodalomra semmi ok.

G. Szabó Dániel, a Magyar Helsinki Bizottság jogállamiság projektjének munkatársa szerint “ez egy egyszerű ferdítés”, ugyanis a valóságban az OKBT “egy nagyon gyenge testület lesz”. Gyakorlatilag szinte minden komoly bírójelölt jelentkezését fel kell majd terjeszteniük a minisztériumnak, így a testületnek alig lesz valódi korlátozó szerepe.

A jelöltek minősítése ugyanis egy pontrendszer alapján történik majd, ahol a maximálisan elérhető pontok 80 százalékát objektív szempontok alapján osztják majd ki, valószínűleg olyan szempontok alapján, mint például a szakmai tapasztalat, publikációk és nyelvvizsgák száma. Csak a maradék 20 százalékban van mozgástere az OKBT pontozóinak. Ráadásul minden olyan jelöltet fel kell majd terjeszteniük, akik a ténylegesen kiosztott maximális pontszám 85 százalékát elérték. Tehát ha a legjobb jelölt 100 pontot kapott, a 85 pont felett teljesítőket mind be kell terjeszteni – magyarázta G. Szabó.

A bonyolult magyarázat lényege, hogy nem is olyan szűk az a lista, mint az igazságügyi miniszter utalt rá. “Eleve problémás, hogy a miniszter egyáltalán beleszólhat a bírók kinevezésébe” – hangsúlyozta a jogász.

“Azzal, hogy a bírákat maga a miniszter nevezi ki, az a legnagyobb probléma, hogy az állampolgár és a kormány alá tartozó hivatalok vitás ügyeiben ezentúl olyan bíró dönt majd, akit a kettő közül az egyik fél, a kormány, azaz áttételesen az állam választott ki erre” – mondta az Abcúgnak a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

A Helsinkihez hasonló aggodalmakat más szervezetek és független szakértők is megfogalmaztak, a legfelsőbb bírói testület, a Kúria viszont kifejezetten nyugodtan reagált a közigazgatási bíróságok érkezésére.

A Kúria évzáró sajtóbeszélgetésén Darák Péter, a legfelsőbb bírói testület elnöke azt mondta, “a közigazgatási bíráskodás csak a már jelenleg is ilyen ügyeket tárgyaló bírókkal együtt biztosítható”, de szerinte ezt nem veszélyeztetik a közigazgatási bíráskodásban tervezett átalakítások, amiknek részleteiről maga Trócsányi beszélt egy, a Kúriánál tett látogatásán.

Azt G. Szabó Dániel sem vitatja, hogy a bírók, akik most közigazgatási ügyekkel foglalkoznak, kérhetik, hogy átvegyék őket az új közigazgatási bíróságokba. A gond ott van, hogy “az állományt fel lehet hígítani” olyan bírákkal, akik a közigazgatásból érkeznek.

De miért probléma, hogy a közigazgatásból kerülnek majd jogászok a közigazgatási bíróságokba?

A Helsinki szerint alapvetően semmi, ez az EU más országaiban is létező gyakorlat. Viszont az, hogy Magyarországon az igazságügyi miniszter kezében van a kinevezésük, sőt még az előmenetelükről, így a magasabb fizetésükről való döntési jog is, az csak tovább erősíti ezekben a bírákban azt, amit G. Szabó “közigazgatási szocializációnak” nevez.

“A közigazgatás hierarchia-központú, és természetes, hogy utasítások vannak, amit végre kell hajtani. Ezzel semmi baj nincs, ettől működik a rendszer, de a bírói szocializáció nem ilyen. Annak az alapja a függetlenség, és hogy az önálló döntéseknek nem lehet a következménye az, hogy valaki elveszíti az állását vagy nem léptetik elő.”

G. Szabó és a Helsinki Bizottság szerint ha idővel többségbe kerülnek majd a közigazgatási bíróságokon a volt közszolgák, az hosszú távon teljesen átalakíthatja ennek a szervezetnek a légkörét. Persze nem a munkahelyi hangulatra gondolnak, hanem arra, mennyire mernek majd egy állampolgár versus közigazgatás ügyben az utóbbinak kedvezőtlen döntést hozni.

A Helsinki szerint ismerve a Fidesz-kormányok eddigi történetét az is megalapozott félelem, “hogy tisztességes és független bírók nehezen tudnak majd érvényesülni”, a bírósági vezetők kiválasztásánál pedig meghatározó szempont lesz a kormányhoz való lojalitás.

Ezt a félelmet valamelyest alátámasztja, hogy a bírói kar jelenleg is épp azzal van elfoglalva, hogy hogyan kezelje a bíróságokat irányító Országos Bírói Hivatal vezetőjének, Handó Tündének, a Fidesz-alapító Szájer József feleségének a kinevezési gyakorlatát. Idén májusban épp a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mondta ki Handóról, hogy jogellenes határozatokat hozott, amikor önkényesen válogatott a bírók és azok pályázatai között, és úgy dobott vissza vezetői pályázatokat, hogy döntését meg sem indokolta.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!