Keresés

A Magyar Gárdát ennél kevesebbért is feloszlatták

A Kúria szerdán kimondta, hogy jogszerű volt a rendőri tétlenség akkor, amikor jobbikos felvonulók dobáltak kövekkel cigány családokat Devecseren. A rendőrségen egy helyi tett panaszt, szerinte ugyanis oszlatni kellett volna. A bíróság azonban kimondta, a tömegoszlatás lassú műfaj, mire odáig jutottak volna, már vége is lett az egésznek, egyébként pedig elegendő volt, hogy a rendőrök videót készítettek a dobálókról. Később azonban a videók alapján senkit sem tudtak felelősségre vonni.

Elutasította a Kúria szerda délelőtt a Helsinki Bizottság felülvizsgálati kérelmét a devecseri kődobálás ügyében. A Veszprém megyei kis településen még 2012-ben szervezett felvonulást a Jobbik, amelynek az lett a vége, hogy a résztvevő több száz ember cigányokat gyalázó rigmusokat skandálva sétált végig a település romák lakta utcájában, majd a tömeg megállt az egyik ház mellett, és többen köveket dobáltak be az udvarra, ahol helyi romák tartózkodtak

Az egyik devecseri lakos a Helsinki Bizottság segítségével panaszt tett a rendőrségen, amiért a helyszínen lévő rendőrök nem intézkedtek a dobálás miatt, így a felvonulók a rendőri jelenlét ellenére is több mint nyolc percen keresztül álltak a ház előtt és dobáltak köveket valamint műanyagpalackokat az udvarra, amelynek az lett a vége, hogy az egyik roma karja megsérült, mert eltalálta egy kő.

_STA2722
A felvonulók az egyik devecseri utcán vonultak végig Fotó: Hajdú D. András

“Mindegyikünkben az az érzés volt, hogy nem a rendőrökön múlik a demonstráció kimenetele” – mondta az Abcúgnak Dömötör Norbert, aki szintén a megdobált ház udvarán állt, és a bírósági ügyben felperesként vesz részt. Szerinte a szerencsén múlott, hogy a kövek nem okoztak komolyabb sérülést, hiszen a dobálók nem láthatták, hogy kit találnak el velük, és kit nem. A rendőri intézkedésről Dömötör azt mondta, bentről nem látta, hogy tesznek-e bármit is, “de hát a kövek csak jöttek…”.

A Magyar Gárdát ennél kevesebbért is feloszlatták

A Dömötör és a Helsinki Bizottság által benyújtott panaszt végül a Veszprémi, majd az Országos Rendőr-főkapitányság is elutasította. Az indoklásban azt írták, hogy a rendezvény feloszlatása a rendőrök és a felvonulók összecsapását eredményezte volna, amely mindenkit, köztük a lakosságot is közvetlen veszélynek tette volna ki. A rendőrség a határozatban elismerte, hogy a felvonulók magatartása valóban sértette az udvaron lévők jogait, de az oszlatás az álláspontjuk szerint nagyobb hátránnyal járt volna, mint előnnyel.

Ezt az érvelést a Helsinki Bizottság a bíróságon is megtámadta, a Kúria szerda délelőtt tárgyalta az ügyet. A kérdés az volt, hogy a rendőrségnek be kellett-e volna avatkoznia miután látták, hogy többen kövekkel hajigálják meg a romákat, vagy elfogadhatóak a rendőrség érvei, hogy az aránytalan lett volna és még nagyobb káoszhoz vezetett volna. A Helsinki Bizottság részéről a következő érvek hangzottak el:

  • Ez egy olyan rendezvény volt, ami a cigányság megrendszabályozására jött létre. Ez kiderült például az elhangzott beszédekből is, ahol cigány-magyar háborúról beszéltek a szónokok.
  • Ha egy rendezvény jellegadó jellemzője okot ad az oszlatásra, akkor a törvény szerint oszlatni kell, márpedig itt a Helsinki Bizottság szerint minden oszlatási ok fennállt, köztük az, hogy a megdobált romák szabadsághoz fűződő joga sérült, a rendezvényt pedig nem lehetett békésnek nevezni.

  • A Magyar Gárdát korábban ennél kevesebbért is feloszlatták, sőt, előzetesen tiltották be a demonstrációikat. Devecseren viszont az erőszakos bűncselekmények ellenére sem cselekedtek.

  • A rendőrség érve, miszerint egy esetleges oszlatás még nagyobb veszélynek tette volna ki a környéken lakókat, hibás, hiszen ezen logika szerint épphogy a legerőszakosabb demonstrálók ellen kéne tétlennek maradniuk. Ehelyett azonban szimplán csak nagyobb erővel kellett volna a helyszínre vonulniuk.

  • A kődobálás nem a rendőrségi közbeavatkozás miatt maradt abba, hanem azért, mert egyszerűen abbahagyták, de az csak a véletlenen múlt, hogy mindeközben nem történt komolyabb sérülés.

A rendőrség képviselője ezzel szemben azt mondta:

  • Az igaz, hogy a helyiek testi épségét a rendőrség kötelessége megvédeni, de a felvonulásra összegyűlt párszáz embernek is vannak jogai.

  • Néhány helyen történtek jogsértések, de azokat a rendőrésg orvosolta.

  • Minden tekintetben jogszerűen jártak el.

A tömegoszlatás lassú műfaj

A Kúria végül a rendőrségnek adott igazat. A bírói határozat szerint a felvonulás elsősorban békés volt, így a gyülekezési törvény alapján nem lehetett feloszlatni. Ezután pedig a bíró hosszan beszélt a hazai tömegoszlatási gyakorlat kulisszatitkairól.

Szerinte a tömegoszlatás egy viszonylag rövid idő alatt meghozott döntés eredménye, ilyen rövid idő alatt pedig nem lehet a helyszínen elhangzott beszédekből olyan következtetéseket levonni, hogy a tömeget fel kell oszlatni, hiába hangzanak el durvább kifejezések is.

Egy tényleges tömegoszlatáshoz több lépésen keresztül vezet az út: először a szervezőket kell felszólítani, hogy hűtsék le a tömeget, majd ha ez nem jár sikerrel, háromszor fel kell szólítani a résztvevőket, hogy oszoljanak fel, és csak ezután jöhet a szó szoros értelembe vett tömegoszlatás. Ez pedig időbe telik.

Ehhez képest Devecseren csak rövid ideig volt “parázs helyzet”, a rendőrség ráadásul tudott erről, a helyszínen lévő rendőrök jelentettek is a parancsnokuknak a kődobálásról, csapaterő alkalmazása esetén azonban egyénileg nem avatkozhatnak be. Mire azonban egy rendőri akció elkezdődhetett volna, már vége is volt az egésznek.

_STA2749
Fotó: Hajdú D. András

A bíró szerint a rendőrség az oszlatás és az igazoltatás helyett más intézkedést választott: kép és hangfelvételt készítettek, másra pedig nem is volt szükség. Itt a bíró megjegyezte, hogy a felvételek későbbi felhasználásának eredményei nem befolyásolják a rendőri intézkedés helyességét.

Ez alatt valószínűleg azt értette, hogy a kép és hangfelvételeknek végül semmi hasznuk nem volt. A kődobálás ügyében tavaly indult büntetjogi eljárás az Ajkai Járásbíróságon, ez azonban szinte teljes kudarccal végződött. A bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte azt az egyetlenegy vádlottat, akit a rendőrségnek a kép és hangfelvételek ellenére sikerült felhajtania, ráadásul a bíróságon nem is a rendőrség felvételeit használták bizonyítékként. A bíró meg is jegyezte, hogy sokkal több vádlottnak kellett volna lennie az ügyben.

Ennyi ne férjen bele

“Több probléma is van az ítélettel” – mondta a tárgyalás után Kádár András, a Helsinki Biottság társelnöke. Szerinte nem lehet egyszerre igaz az a két állítás, miszerint a rendezvény békés volt, és az, hogy a rendőrség nem emelhette ki a rendbontókat, hiszen akkor a felbőszült tömeg nekik támadt volna.

Hozzátette, hogy a dobálás a rendőrségtől zavartalanul folyhatott egészen addig, amíg a dobálók megunták, a rendőrségi videók készítése pedig nem gátolta volna meg azt, hogy egy kő esetlegesen fejsérülést okozzon valakinek.

“Féltem attól, hogy ez lesz, nem értek vele egyet” – mondta Dömötör Norbert. Szerinte a bíróság a határozattal rossz üzenet küldött. “Nekem ez azt tükrözi, hogy lehet, megengedett, ennyi még belefér, mi viszont azt szerettük volna, hogy ennyi ne férjen bele” – mondta. Az ügyet a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságon folytatják.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!