Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) tavaly novemberben még arra szólította fel a kormányt, állítsa le és gondolja át az értelmi és testi fogyatékkal élő embereknek otthont adó nagy intézmények kitagolását, mert az abban a formájában nem segít a probléma megoldásán. Most, úgy látszik, mégis inkább partnerségre törekszenek a kormánnyal: hétfőn megnyitották a szervezet 850 milliós uniós forrásból kialakított „Önálló életvitel centrum”-hálózatának első darabját.
Ezév január elején egy riportban bemutattuk, hová tervez 7-12 fő együttélésére alkalmas lakóotthonokat építeni a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SzGyF) az Orbán-kormányok 2011 óta tartó, nagyszabású kitagolási programja keretében.
A kitagolás lényege, hogy a most nagy, személytelen és elavult gondozóintézményekben lakó értelmi és testi fogyatékosok kisebb közösségekben éljenek, olyan otthonokban, ahol önállóbb életvitelre nyílik lehetőségük.
Riportunkból azonban kiderült: az elméletben szépen hangzó koncepció korántsem az alapelvek mentén valósul meg a gyakorlatban. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, a lakásotthonok jövőbeli fenntartója ugyanis sok esetben olyan helyeken vásárolt telket a lakóotthonoknak, amik a legkevésbé sem integráltak az adott település életébe: gyakran azok szélén, az utcában az utolsó ház mellett épülnének. Ráadásul sok helyen a már meglévő intézmények közvetlen közelébe, ami nehezen segíti a kiköltözők önállósodását.
Riportunk többek között az egyik legnagyobb értelmi fogyatékosokat képviselő szervezet, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) szakmai kritikája alapján íródott. Ők azok, akik 2017 november végén, látva a program első ütemében megvalósuló lakásotthon-pályázatokat, élesen bírálták a kitagolás módját. A program szükségességét nem vitatják, mégis:
A kiváltási folyamat leállítását és újratervezését kérjük a Kormánytól, mert úgy látjuk, hogy a pályázati programok a nagy létszámú intézményrendszer és a nagy tömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.
– írták tavaly év végén egy, a honlapjukon ma is elérhető közleményükben. Az ÉFOÉSZ reakcióját az is táplálta, hogy az SzGyF első körben megtagadta tőlük, hogy láthassák a kitagolási pályázatokat, azokat peres úton kellett megszerezniük.
Kontraszt
Ehhez képest nagy kontraszt volt hétfőn, hogy Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke és Fülöp Attila, az ügyben illetékes szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár – Czibere Károly utóda – együtt szerepeltek egy jó hangulatú megnyitóünnepségen Csepelen.
Az ÉFOÉSZ ugyanis 850 millió forint uniós forrást nyert arra (EFOP-1.1.5-17 A fogyatékkal élők mindennapjait segítő infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakítása), hogy országszerte „Önálló életvitel centrumokat” hozzon létre fogyatékosok számára. Olyan központokat, ahol a környéken élő értelmi vagy testi fogyatékosok vehetnek majd igénybe különböző – például digitális képességeiket fejlesztő, vagy életviteli tanácsadó szolgáltatásokat. A 850 millióból minden megyében indul majd egy ilyen centrum, a most megnyitott budapesti az első.
A centrumok egyik kiemelt célja a kitagolás folyamatának szakmai támogatása.
A megnyitóbeszédében Gyene Piroska és Fülöp Attila is hangsúlyozta, milyen fontosnak tartják az érdekvédelmi szervezet és az államtitkárság együttműködését, mi pedig rákérdeztünk, mi történt a tavaly novemberi konfrontáció óta, amikor még az államtitkárság kritikusa, és nem partnereként tűnt fel az ÉFOÉSZ.
„A kitagolás így is, úgy is megtörténik, akkor viszont szeretnénk minél több ponton segíteni az érintetteket” – válaszolta Kovács Melinda, az ÉFOÉSZ ügyvezetője arra a kérdésünkre, miért kezdtek közeledni a minisztériumhoz. Kovács úgy fogalmazott: az új kormány megalakulásával, az új szociális ügyekért felelős államtitkár kinevezésével „feléledt bennük a remény”, hogy érdemben beleszólhatnak majd a folytatódó kitagolás szakmai részébe. Kérdésünkre elmondta, az első lépést az államtitkárság tette feléjük.
A 2011-ben elindult intézményi férőhely kiváltás eredményeként eddig nagy intézményekből kiköltöztetett körülbelül 600 ember mellett már az is megvan, hová fog költözni további 2500 fő – ezeket a terveket kritizálta az ÉFOÉSZ. A harmadik szakasz azonban még tervezés alatt áll, és ez lesz a legnagyobb: a 7500 embert érintő etap, ebben szeretne nagyobb szerepet a szervezet.
Viszont azok a szakmai hibák, amiket az ÉFOÉSZ a második szakasz pályázataiban látott, most már úgy maradnak. Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár az Abcúgnak a megnyitó után azt mondta: a lezárult pályázatokat – értelemszerűen – megváltoztatni már nem lehet, a szeptembertől kezdődő tervezési munkában számítanak a szervezet partnerségére.
Megosztás