Egyelőre nem tudni arról, hogy bárki megbetegedett volna azért, mert menekültekkel érintkezett. Ehhez az ÁNTSZ szerint is nemi kontaktusra lenne szükség, mégis van olyan parlamenti képviselő, aki kötelező szűrésre küldené a menekülőket. Azoknál viszont ez fel sem merül, akik legálisan érkeznek hozzánk.
Nem kell attól félnünk, hogy veszedelmes betegségeket kapunk el a menekültektől, ha elsétálunk mellettük a Keleti aluljáróban, ők viszont jelentős veszélyeknek vannak kitéve. A szerb-magyar határra felhúzott kerítés pengéi például könnyen elfertőződő sebeket ejthetnek rajtuk – mondta Forrai Judit, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének munkatársa az Abcúgnak.
Szerinte hiába gyengül le a menekültek immunrendszere mire Magyarországra érnek, itthon olyan magas, 99 százalék körüli az oltottsági arány, hogy ez nem jelenthet különösebb problémát az itthoniakra nézve. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megkeresésünkre azt írta, hogy „a kiindulási országból származó akut (heveny) fertőzések az ideérkezésig már lezajlanak”. Az ÁNTSZ elmondása szerint
az Országos Tisztifőorvosi Hivatal ezidáig nem kapott jelentést arról, hogy valaki azért kapott el bármilyen betegséget, mert menekültekkel került kapcsolatba, de ennek tényét kizárni sem tudja.
Paller Judit országos tisztifőorvos nemrég azt mondta az M1-en, hogy nincs járványveszély Magyarországon, mivel a bevándorlók nem terjesztenek olyan kórokozókat, amelyek veszélyt jelentenek a lakosságra, járványügyi kockázat viszont van, mivel a bevándorlók egészségügyi állapotát nem ismerik, és származási országukban más járványügyi szabályok érvényesek. Paller hozzátette, hogy komolyabb megbetegedéshez mindenképp nemi kontaktra van szükség: „A migránsok elsősorban szifilisszel, hepatitis B-vel és C-vel, valamint HIV-vírussal fertőzöttek, ezek a betegségek azonban nemi úton, illetve vérrel terjednek, így a fertőződéshez szoros kontaktusra lenne szükség. A bevándorlóknak segítő önkéntesek sincsenek veszélyben, ha betartják az előírásokat, tehát használják a megfelelő védőfelszereléseket, és ügyelnek a rendszeres fertőtlenítőszeres kézmosásra”.
Ennek ellenére Pesti Imre, a Fidesz orvos végzettségű országgyűlési képviselője korábban azt mondta az MTI-nek, hogy „mivel a Magyarországra érkező illegális bevándorlók járványügyi veszélyt jelentenek, felmerült annak a lehetősége is, hogy törvényi eszközzel kötelezzék a migránsokat szűrővizsgálatra és bizonyos védőoltásokra”. Szerinte erre azért lenne szükség, mert „a migránsok többsége olyan háborús területekről érkezik, ahol gyakran még az alapvető egészségügyi feltételek sem biztosítottak, ráadásul a hosszú út, amelyet Magyarországig megtesznek, tovább ronthat az általános egészségi helyzetükön”.
És akik legálisan jönnek?
A menekültekkel ellentétben a legálisan érkezőket nem érintik a hosszú út viszontagságai, a kibocsátó országokban elterjedt fertőző betegségeknek viszont ők is ki vannak téve. Őket azonban semmilyen törvény nem kötelezi szűrővizsgálatra úgy, ahogy azt Pesti Imre javasolta.
A Schengeni Határőrzési Kódex értelmében a harmadik országbeli állampolgároknál be- és kiutazáskor többek közt ellenőrizni kell azt is, hogy nem jelentenek-e közegészségügyi veszélyt. Ez azt jelenti, hogy megnézik, szerepel-e az illetőről valamilyen figyelmeztető jelzés a Schengeni Információs Rendszerben. Ugyanígy próbálják kiszűrni azokat is, akik a közrendet, a belső biztonságot és az ország nemzetközi kapcsolatait veszélyeztethetik.
Ha nem szerepel róluk ilyen jelzés, a Konzuli Szolgálat szabályzata alapján könnyedén beutazhatnak, hiszen semmilyen egészségügyi ellenőrzést nem végeznek a legálisan, három hónapnál rövidebb időre érkezőknél. Egyedül azt várják el, hogy mindenkinek legyen az orvosi és sürgősségi ellátást fedező egészségügyi biztosítása.
A három hónapot meghaladó tartózkodási engedélyt a törvény szerint akkor lehet megtagadni vagy visszavonni, ha az illető közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem hajlandó kezeltetni magát. Azt külön rendelet szabályozza, hogy mely betegségeket kell ilyenkor figyelembe venni. Ide tartozik a TBC, a HIV-fertőzés, a luesz, a hastífusz és paratífusz baktériumhordozó állapot, valamint a hepatitis B. Vagyis az állam semmi mást nem vár el a legálisan érkezőktől, mint hogy ha súlyos betegségben szenvednek, akkor vessék alá magukat kezelésnek, és a beutazás előtt biztosítsák magukat.
Mi védve vagyunk, ők nem annyira
A legnagyobb menekültkibocsátó országnak számító Szíriában a polgárháború kitörése óta drámaian csökkent az oltottsági arány. Ha például a gyermekbénulást vesszük, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint korábban az emberek 90 százaléka védett volt, 2014-re viszont ez az arány 50 százalék köré süllyedt. 2013-ban – 14 év után először – gyermekbénulási járvány tört ki az ország észak-keleti részén, ezért a WHO kampányt indított a védettség fokozásáért, amit idén januárra nagyjából sikerült visszatornászni a háború előtti szintre. Az utóbbi években tíz százalékkal csökkent a TBC ellen, és nagyjából harminccal a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz, valamint az agyhártyagyulladás ellen beoltottak aránya.
A nyugat-balkáni útvonalon érkezik Európába, és így Magyarországra a szomáliai migránsok többsége is. Azok a védőoltások, amelyek egyáltalán léteznek az afrikai országban, legfeljebb az emberek 30-40 százalékához jutnak el. Afganisztánban viszont az utóbbi időben az UNICEF kampánya ért el javulást, így a legtöbb vakcinát az emberek 60-70 százaléka megkapja.
Irakban még jobb a helyzet, a TBC és az agyhártyagyulladás ellen majdnem 95 százalékos a védettség, de a többi oltásnak is 60-70 százalékos az elterjedtsége, és náluk még a Szíriában, Szomáliában és Afganisztánban ismeretlen rota vírus elleni oltás is létezik, igaz, tavaly csak az emberek 29 százalékához jutott el. (Ha további oltottsági adatokat böngészne, itt válogathat az országok közt).
Megosztás