Keresés

Mindenhova kerítést építene a kormány

Ahol sok menekült jön, oda kerítést fognak építeni. Ezt a szerdai kormányülés után jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. Egyúttal visszavonulót fújt a dublini egyezmény kedden bejelentett fefüggesztésével kapcsolatban. Azt mondta, nem függesztették fel semmilyen uniós jogszabály végrehajtását. 

Magyarország maradéktalanul betart minden EU-s jogszabályt és megfelelünk minden kötelezettségünknek. Ezt mondta szerda délelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter a kormányülés után. Azt mondta, szó sincs arról, hogy a kormány felfüggesztené bármilyen Európai Uniós jogszabály magyarországi alkalmazását.

Kedden még arról érkezett hír, hogy a folyamatban lévő ügyekben határozatlan időre felfüggesztette „a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását” a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. A Belügyminisztérium technikai okokkal indokolta a lépést, és az uniós szolidaritás jegyében kérték a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett transzfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A menekültek tömege miatt a hivatal nem bírja az adminisztrációt, a menedékhelyek megteltek. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, de ez időt vesz igénybe – írták.

A címlapi kép forrása: flickr/Noborder Network/Sara Prestianni CC BY 2.0
A címlapi kép forrása: flickr/Noborder Network/Sara Prestianni CC BY 2.0

 

Nagyköveteket is bekérettek

A lépés miatt azonnali magyarázatot kért Magyarországtól az Európai Bizottság. Tudni akarták, hogy milyen lépések történtek a probléma megoldására. „Minthogy a dublini rendelet nem tartalmaz olyan lehetőséget, amely szerint a fogadó tagállamok felfüggeszthetnék a menekültek átvételét, a bizottság azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, hogy milyen természetű és kiterjedésű technikai akadályról van szó, és milyen intézkedések történtek ennek kezelésére” – közölte a bizottság egyik szóvivője.

Ezen kívül Bécsben bekérették Perényi János magyar nagykövetet az osztrák külügybe. Azt a korábbi hírt, miszerint Czukor József berlini magyra nagykövetet is bekérette a német külügy, a magyar külügyminisztérium cáfolta. Azt a  Vs.hu  jelentette, hogy a berlini diplomatát is arról faggatták, miért nem szóltak előre, és nem egyeztettek a lépésről, és hogy miért akarják egyoldalúan felrúgni az egyezményt, amit nem is lehetne megtenni.

A dublini rendelet (Dublin III.) értelmében a menekültek csak abban az uniós tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az európai közösség területére. Az ő ügyükben csak ennek az adott országnak a hatóságai illetékesek, ezért a többi uniós tagállamból visszaküldhetik oda a menedékkérőt.

Tartanak a visszaküldöttektől

Szijjártó Péter arról is beszélt rövid tájékoztatóján, hogy idén 61 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, 60902-en Szerbia felől. Szerinte súlyos technikai és kapacitásbeli problémákat okoz ez az “elképesztő illegális bevándorlási nyomás”, mivel épp az EU-s előírások betartása miatt mindenkit a déli határra kellett vezényelni, hogy meg tudjanak felelni a Dublini egyezménynek és más előírásoknak.

Azt is mondta, hogy arról értesültek, hogy Ausztria és tíz másik uniós ország gazdasági bevándorlókat toloncolna vissza Magyarországra. A magyar kormány viszont ezzel nem ért egyet, mivel szerintük az érintettek Görögországban jöhettek be az EU-ba, ezért oda kéne visszaküldeni őket. A kormány ezért konzultációt kezd az Európai Bizottság első alelnökével és alelnökével a Dublin 3-as rendeletről, illetve az EU külügyi képviselőjével, hogy miként tudnák kezelni a Balkán felől érkező migrációs nyomást.

Tavaly  Magyarországon közel 43 ezer menekültügyi eljárás indult, de sokan továbbmentek az unió más tagállamaiba. Közülük 827 embert küldtek vissza a dublini rendelet alapján a többi jellemzően nyugat-európai tagállamból. Idén csak április végéig 41 ezer menekültügyi eljárás indult, ez idő alatt 522 menekültet fordítottak vissza Magyarországra. A Helsinki Bizottság szerint valójában összesen 41 menekült érkezett ide vissza.

Kerítést mindenhova

A kormány arról is döntött, hogy ideiglenes biztonsági határzárat telepítenek a déli határra. Gyors megépítéshez törvénymódosítást kértek, és bejelentették, hogy 6,5 milliárd forintot már el is különítettek erre a célra. A külügyminiszter szerint az állam maga építené meg a határzárat, erre a Belügy a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a honvédség részvételével munkacsoportot hoznak létre. Szijjártó Péter közölte, a jövőben mindenhova kerítést fognak építeni, ahol nincs más megoldás az illegális bevándorlás megakadályozására.

A szerb határra tervezett kerítésről azt mondta, ez nem kétoldalú kérdés, és soha nem volt még olyan jó a kapcsolat a szerbekkel, mint éppen mostanában. Kérdésekre nem is válaszolt, csak fölolvasta a kormány döntését, majd a vele lévő Kovács Zoltán kormányszóvivővel együtt távoztak.

Éles kritikák

A Dublin III. kedden bejelentett felfüggesztése éles reakciókat váltott ki több uniós tagállamban is. Johanna Mikl Leitner osztrák belügyminiszter kemény szavakkal bírálta a magyar lépést: “Mindenkinek, aki határok nélküli Európát akar, kötelessége tiszteletben tartani a schengeni szabályokat, és ezzel együtt a dublini rendeletet is.” A belügyminiszter szerint Ausztria kész segíteni Magyarországnak a nehéz helyzetben. – Negyven rendőrt küldünk a szerb-magyar határhoz, egyértelmű, hogy egy ilyen segítség nem szabad, hogy egyoldalú maradjon – mondta.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök azt mondta, egyoldalú lépéssel lehetetlen megoldani a menekültek problémáját, Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter pedig azt, hogy „A játékszabályokat mindenkinek be kell tartania, különben káosz keletkezik”. Cyril Svoboda volt cseh külügyminiszter veszélyes lépésnek minősítette a magyar lépést az iDnes hírportálnak. Szerinte ez az európai összetartozás ellen irányul.

Ausztria is leterhelt

Az osztrák belügyminiszter közel két hete felfüggesztette az új menekültügyi eljárásokat. Az újonnan érkező menekülteket befogadják és regisztrálják, de egyelőre nem vizsgálják kérelmeik jogosságát. Az osztrák bevándorlási hivatal összes munkatársa ehelyett azoknak az ügyével foglalkozik, akik már beadtak menedékkérelmet egy másik országban (vélhetően elsősorban Magyarországon és Olaszországban). Bécs ezzel jelezte, hogy uniós szinten várnak megoldást, hogy csökkenjen náluk a hivatalokra háruló teher.

Az osztrák belügyminisztérium szerint az év eleje óta 620 menedékkérőt irányítottak át másik uniós tagországba a dublini rendelet értelmében, ami a menedékkérők negyede lehet. A legtöbben Magyarországból és Olaszországból érkeznek, de pontos, országokra lebontott statisztika nem áll rendelkezésre.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!