Keresés

A gazdag országokban is egyre rosszabb a szegényeknek

Az UNICEF legújjabb jelentése szerint már a gazdag országokban is egyre inkább leszakadnak a szegények. Az Egyesült Államokban és Japánban például a szegény családok gyerekei fele olyan jól sem élnek, mint a középosztályba tartozók.

Csütörtökön adta ki az UNICEF az új, gyermekszegénységgel foglalkozó jelentését, amely lényegében egy rangsor arról, hogy az egyes országokban mennyire egyenlőek-e a gyerekek esélyei. Ez a jelentés azért érdekes, mert elsősorban a fejlett országokat vizsgálták, azaz főleg a gazdag, jólétben élő európai és amerikai országokat, az eredmény pedig még így is az lett, hogy egyre nőnek az egyenlőtlenségek a társadalom alsó és középső rétegei között.

“Nem lehetünk nyugodtak, komoly gondok vannak” – mondta a jelentést bemutató sajtótájékozattón Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója .

Az UNICEF négy kérdéskört vizsgált:

  • a jövedelmi különbségeket,
  • a tanulmányi teljesítménybeli különbségeket,
  • az egészséget,
  • és általában azt, hogy hogyan érzik magukat a gyerekek az adott országban.

Mindezt pedig úgy, hogy a legrosszabb helyzetű gyermekek sorsát hasonlították össze azokéval, akik átlagos körülmények között élnek.

A összesített rangsor elején Dánia áll, Lux szerint azért, mert a dánok plusz támogatással segítik a legrászorultabb gyerekeket és ez eredményes. A sor végén pedig Izrael és Törökország áll. Ennél meglepőbb azonban, hogy több olyan ország is rossz helyen végzett, amelyeket a világ legélhetőbb és/vagy leggazdagabb országaként szoktak számontartani.

Belgium és Franciaország például az oktatási ranglista alján szerepelnek a gyerekek tanulmányi eredményeinek különbségei miatt. A világ két leggazdagabb országát, Japánt és az Egyesült Államokat a jövedelmi egyenlőtlenségek tekintetében a lista alsó harmadába rangsorolták. Mindkét országban az alsó tíz százalékba eső gyermekek háztartási jövedelme körülbelül csak a 40 százaléka azoknak a gyermekeknek, akik a jövedelem eloszlást tekintve a középmezőnybe sorolhatóak.

A jövedelemkülönbség ugyan a skandináv országokban a legalalcsonyabb, Svédország azonban csupán a középmezőnyben szerepel, és összesítve is sokat romlott az országban a helyzet a gyerekek egyenlősége terén.

A gyerekek maguk amúgy Törökországban a leginkább elégedetlenek a sorsukkal. Megkérdezték őket ugyanis arról, hogyan értékelték saját életminőségüket. Egy tízes skálán kellett pontozniuk az életüket, ez az eredmény pedig különösen beszédes lett. Az átlagos körülmények között élő gyermekek rendszerint 10-ből 8-ast adtak az életüknek majd minden országban. A legrosszabb helyzetben élő gyerekek viszont csak 10-ből 2,5, illetve 3 pontot, ami hatalmas különbség.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Magyarország az összesített listán a középmezőnyben végzett: a 14. helyet érte el a 35 EU-s és OECD ország között. A rangsorban megosztott helyen áll Németországgal, Görögországgal és az Egyesült Királysággal.

Lux Ágnes ehhez hozzátette, hogy a középmezőny nem azt jelenti, hogy “itt nincs egyenlőtlenség”. A relatív jövedelmi egyenlőtlenség például 2008 és 2013 között  5.7 százalékponttal nőtt azért, mert a legszegényebb 10 százalékhoz tartozók jövedelme gyorsabban csökkent, mint a középső százalékértékhez tartozóké.

Az egyes területeken Magyarország így teljesít:

  • Relatív jövedelmi rés – Magyarország a 21. a vizsgált 41 EU vagy OECD ország között
  • Tanulmányi teljesítmény rés – Magyarország a 17. a vizsgált 37 EU vagy OECD ország között
  • A gyermekek önbevallásán alapuló egészségegyenlőtlenségi rés – Magyarország a 18. a vizsgált 35 EU vagy OECD ország között
  • Különbségek az élettel való elégedettségben – Magyarország a 15. a vizsgált 35 EU vagy OECD ország között.
Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!