A 2011-ben átalakított választási rendszer nélkül nehezen aratna a Fidesz a 2014-eshez vagy az ideihez hasonló óriási győzelmeket. Ezt nemcsak az ellenzékiek, hanem a kormánypárti szavazók jelentős része is így látja, derült ki egy szerdán bemutatott kutatásból. A Závecz Research március elején végzett felmérésében azt vizsgálta, mit gondolnak a választók a Fidesz olyan újításairól, mint a választókerületek átrajzolása, a legerősebb párt helyzetbe hozása vagy a határon túliak választójoga. Közben az is kiderült, hogy sokan a huszonnyolc éve változatlan szabályokkal sincsenek tisztában.
Huszonnyolc éve minden választáson két szavazatot adhatunk le: egyet listán, egyet pedig egyéniben. Ugyanígy az is változatlan, hogy a pártoknak öt százalékot kell szerezniük ahhoz, hogy parlamenti frakciót alakíthassanak. Ennek ellenére a magyarok jelentős része idén is úgy ment el szavazni, hogy nem ismerte ezeket az alapvető szabályokat. Mindez a Závecz Research Intézet (ZRI) március elején, tehát még a választások előtt végzett kutatásából derült ki, amelyet szerdán mutattak be a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján.
Arra a kérdésre, hogy tudomása szerint hány szavazatot adhat le a választás napján, csak a válaszadók 60 százaléka felelt helyesen. Leginkább a jobbikos, az LMP-s és a fideszes szavazók voltak képben, legkevésbé pedig a DK-sok és az MSZP-sek. Nem meglepő, hogy az iskolai végzettség is befolyásolja a választ, a legfeljebb nyolc általánost végzettek csak 43 százalékban tudtak jól válaszolni.
Az öt százalékos parlamenti küszöböt még kevésbé, mindössze 46 százalékban ismerik a választók. Más sorrendben, de itt is az LMP-s, fideszes és jobbikos szavazók voltak képben leginkább, miközben az MSZP-sek csak 35 százalékban tudtak helyesen válaszolni.
A ZRI ezen kívül arra is kíváncsi volt, mit gondolnak a magyarok a 2011-ben átírt választási törvényről, amely a mindenkori legerősebb pártot hozza még előnyösebb helyzetbe. A Fidesz által kialakított rendszert sok kritika éri az aránytalansága miatt, vagyis hogy akár a szavazatok felének megszerzésével is kétharmados többséghez lehet jutni a parlamentben, ahogy az idén is történt.
Az eredmények alapján a választók fele tudja, hogy az új rendszer a korábbinál jobban kedvez a legtöbb szavazatot kapó pártnak, ezzel még a fideszesek 59 százaléka is egyetért. Igaz, elég sokan, a teljes minta 26 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni erre a kérdésre.
A válaszadók többsége, 59 százaléka szerint ez a választási rendszer a kormányoldalnak kedvez, ráadásul ezt nemcsak az ellenzéki szavazók, hanem a fideszesek több mint fele is így látja.
A kutatásból az is kiderült – nem túl meglepő módon -, hogy a Fidesz szavazói egyetértenek a mostani rendszerrel, amely a győztes pártot támogatja, és ezáltal biztosítja a stabil kormányzást (pirossal jelölve) Az ellenzéki szimpatizánsok viszont jobban örülnének egy arányosabb rendszernek, még ha ez koalícióra is kényszerítené a pártokat, és veszélyeztetné a kormányzás stabilitását (kékkel jelölve). A szürke sáv azokat jelzi, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni a kérdésre.
A válaszadók jelentős része, 47 százaléka szerint az aránytalan választási rendszernek elég nagy szerepe volt a Fidesz 2014-es kétharmados parlamenti többségében. Ezt így látja a kormánypárti szavazók 42 százaléka, tehát úgy tűnik, a Fidesz szimpatizánsainak jelentős része szerint is lejt a pálya, de az előző kérdésre adott válasz alapján ezt rendben valónak találják.
A kutatók rákérdeztek az átrajzolt választókerületi térképpel kapcsolatos véleményekre is. Ebből kiderült, hogy a válaszadók fele szerint a Fidesz a saját politikai érdekeinek megfelelően alakította át a kerületeket (kékkel jelölve). Az ellenzéki pártok szavazóinál elsöprő többségben van ez az álláspont, a kormánypártiak viszont ezt már nem ismerik el: 52 százalékuk szerint a korábbi rendszer aránytalansága miatt volt szükség az átalakításra (pirossal jelölve)
Egy másik, sokat kritizált eleme a 2011-ben elfogadott választási rendszernek, hogy a jellemzően a Fideszt támogató határon túli magyarok levélben szavazhatnak, míg a nyugatra vándoroltaknak a külképviseletekre kell utazniuk. A válaszadók 47 százaléka elég nagy problémának látja ezt a különbségtételt, és ez az arány a fideszeseknél is 33 százalék. Az ellenzékiek közül ez leginkább a jobbikosokat zavarja.
Önmagában a külhoni magyarok választójoga is még mindig elég megosztó kérdés. A válaszadók 60 százaléka nem ért vele egyet, és minden ellenzéki párt szavazói közt többségben vannak az ellenzők. A Jobbiknál és az MSZP-nél 77 százalékot, az LMP-nél 83 százalékot, a DK-nál pedig 92 százalékot tesznek ki. Utóbbi alapján nem is olyan meglepő, hogy Gyurcsány Ferenc az idei kampányban is előszeretettel hangolt a határon túliak ellen.
A válaszadók majdnem felét az is zavarja, hogy a jelöltállítási időszakban a pártok aktivistái gyűjtik az aláírásokat, így a birtokukba kerülnek a választópolgárok személyes adatai. Ez a fideszesek 33 százalékának nem tetszik, további 31 százalékuk pedig közepes problémának tartja.
Megosztás