Keresés

54 percet kapott az MTA, hogy véleményezze a róla szóló törvénymódosítást

Nem tudják nem a független tudományos élet vesztét látni az Abcúgnak nyilatkozó akadémiai kutatók abban a törvényjavaslatban, ami a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium költségvetése alá rendelné a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatásainak finanszírozását. Az Abcúg birtokába került levél azt is jól mutatja, mennyire előkészített döntésről van szó: nem egész egy órát kapott az MTA jogi főosztálya, hogy véleményezze az intézmény működését alapjaiban befolyásoló törvénymódosítási javaslatot.

Június 12-én, kedden 10 óra 36 perckor levelet kapott a negyedik Orbán-kormány egyik új minisztériumától, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) a Magyar Tudományos Akadémia, pontosabban annak Jogi és és Igazgatási Főosztálya.

Az Abcúg birtokába került levél szerint a minisztérium közigazgatási államtitkára, Gazsó Balázs az MTA-ról szóló 1994. évi XL. törvény tervezett módosításáról kéri az MTA jogi főosztályának véleményét,

nem több mint 54 percen belül, még aznap 11:30-ig.

A törvénymódosítás a 2019-es központi költségvetésnek ágyaz meg azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának működéséhez szükséges kutatás-fejlesztési források biztosítását az innovációért és technológiáért felelős minisztérium feladatkörébe utalja.

A törvénymódosítás szövege – illetve annak lényegi része – egészen pontosan így szól (kiemelés tőlünk):

Az akadémiai költségvetési szervek részt vesznek az Akadémia törvényben foglalt közfeladatainak ellátásában. Ezek finanszírozásának forrásai a költségvetési támogatás, más államháztartási források és saját bevételeik. Az akadémiai költségvetési szervek kutatási feladatait támogató tevékenységek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséhez, a speciális kutatási feltételek biztosításához a kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosít költségvetési támogatást.”

Az Akadémia jogi és igazgatási főosztálya igyekezett betartani a rövid határidőt, és még aznap reagált a levélre. Válaszukban kifejtik: érdemi véleményezésre 54 perc még akkor sem lenne elég, ha egy, az MTA és a javaslattevő között előre egyeztetett törvénymódosításról lenne szó, de ebben a kérdésben

a Felek vélemény- nyilvánítását lehetővé tevő semmilyen egyeztetés nem történt.

Mint írják, elismerik a kormányzat szándékát, hogy külön minisztériumi intézményrendszer létrehozásával egységesítenék a hazai tudománypolitikát, de

az MTA meg kívánja őrizni törvényben rögzített jogosultságait,

azaz önkormányzati elven működő önállóságát és költségvetésének állami finanszírozását. Azt sem tudják támogatni, hogy a közfeladat ellátása és az ehhez – tulajdonképpen a kutatómunkához – szükséges pénzügyi fedezet feletti rendelkezés joga elváljon egymástól.

Két nappal később, június 14-én bemutatta a kormány a 2019-es költségvetés tervezetét, amiben valóban megjelent az MTA-val két nappal korábban – de csak részben – kommunikált döntés:

A tervezet az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz rendeli az MTA összköltségvetésének csaknem felét, több mint 25 milliárd forintot.

További, korábban az MTA költségvetésében szereplő tételek is átkerültek Palkovics minisztériumához, így a Lendület programra szánt 3,2 milliárd forint, és a fiatal kutatók támogatásának több mint egy milliárdos alapja – írta a tervezetben szereplő, az MTA-t érintő változásokat elsőként kiszúró hvg.hu.

Mutatunk egy ábrát, ami segít megérteni, miről is van szó. Az MTA készítette, és látszik rajta, hogy míg idén 40 milliárd forint állami forrás felhasználásáról döntött maga az Akadémia, addig jövőre csak 12 milliárdról fog, a költségvetése kutatásra fordítható többi részét ugyanis a kormányzat határozza majd meg.

0001
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

“A liftben tudtam meg”

Az akadémiai kutatókat teljesen váratlanul érte az MTA költségvetési autonómiájának megnyirbálásának híre, a lépésről még csak pletykák szintjén sem lehetett hallani korábban – derült ki az általunk megkérdezett MTA-s kutatók elmondásából.

“Én aznap délben a liftben tudtam meg egy kollégától, és szabályosan sokkolt. Konkrétan mostantól mi is elkezdjük a bőrünkön érezni a NER-t”

– mesélt első reakciójáról egy, társadalomtudományokkal foglalkozó kutató, aki szerint a mostani intézkedés mindenképp az akadémia autonómiájának felfüggesztése.

Ha egy független intézmény költségvetését átadják az államnak, akkor az mi Palkovics úr szerint, ha nem államosítás?

– reagált egy másik kutató Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteki kijelentésére, aki az MTA rendkívüli elnökségi ülésére érkezve röviden azt nyilatkozta: az intézkedés nem államosítás, a kutatások koordinációja a cél.

Az ITM a minisztérium honlapján publikált közleményében is hangsúlyozza ezt: azért kerül a minisztérium “egységes koordinációja alá”

  • az MTA összesen 28,1 milliárdja mellett
  • a felsőoktatási intézmények kutatás-fejlesztésre fordítható jelenlegi 29,1 milliárd forintos támogatása,
  • és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 12,7 milliárd forintos teljes költségvetése,

hogy a hazai és uniós forrásokat minél hatékonyabban használhassák fel.

Az Abcúgnak nyilatkozó egyik kutató is úgy látja: létezik egy olyan forgatókönyv, miszerint Orbánék végre komolyan akarják venni a kormányzást, és komoly eredményeket szeretnének felmutatni a tudomány területén, ezért központosítják a kutatásra szánt állami pénzek elosztását, ugyanakkor nehéz nem látni, hogy a bíróságok mellett az MTA az egyetlen olyan intézmény, ami nagyjából megmaradt még a hatalomtól függetlennek, adott esetben azzal kritikusnak, “a rendszer logikája szerint pedig ilyen állami intézmények nem létezhetnek” – magyarázta.

“Minden függetlenség irritáló a szemükben, szép lassan mindent központosítanak. Az, hogy a tudományos élet maradt majdnem az utolsó helyen, a fontossági sorrendet tükrözi” – fogalmazott meg hasonló véleményt egy másik nekünk nyilatkozó kutató.

Szerinte a CEU-ügy irányíthatta a figyelmet a tudományos életre, hiszen az MTA nagyon aktív volt az ügyben. Több konzervatív kutató is komolyan exponálta magát, és az MTA előző elnöke, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt egyelőre vezető Pálinkás József is kiállt az egyetem mellett – magyarázta.

Néhányan azonban hangsúlyozták: a szóban forgó intézkedés még semmiképp nem ad alapot arra, hogy arról beszéljünk: mostantól a minisztériumban fogják megmondani, mivel foglalkozzon egy kutató – pedig a sajtóban nagyvonalakban így beszélnek róla.

“Közalkalmazott akadémiai kutatónak a főnöke mondja meg, hogy mivel foglalkozzon a munkaidejében, a fizetéséből. Ahhoz, hogy ez változzon, további jogszabályokat kellene módosítani, ilyenről pedig egyelőre nem hallottam” – mondta egyikük.

Egy másik kutató szkeptikusabb ebben a kérdésben: szerinte a költségvetési autonómia elvesztésével alapvetően megváltozhat a légkör az akadémiai kutatóintézetekben. “A legjobb kutatók fognak elmenni, ha úgy érzik, már nem szabad a közeg, amiben dolgozhatnak”.

Egységfrontban tiltakoznak

Péntek délelőtti rendkívüli elnökségi ülésén az MTA vezetése megegyezett, mit üzenjenek a kormányzatnak a tervezett lépéssel kapcsolatban.

“A 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a Kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé” – hangzik az állásfoglalás legfontosabb állítása.

Az MTA elnöksége szeretné még többek között, hogy

  • az Akadémiánál maradjanak az intézethálózat fenntartására szolgáló állandó bér- és működési költségek
  • az úgynevezett felfedező- vagy alapkutatások támogatása ne csökkenjen, hiszen ez az Akadémia egyik fő feladata
  • továbbra is az Akadémia határozhassa meg a kutatási témákat, a kutatások formáit és támogatási arányait, dönthessen az intézetigazgatók, vezető kutatók kinevezéséről
  • a tudományos pályázatok értékelését továbbra is szakértőkből álló akadémiai bizottságok végezzék

Lovász László, az MTA elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatóján elmondta: nem lát garanciát arra, hogy megőrizhetik az MTA és a tudományos élet függetlenségét, ha a most megismert javaslatból törvény lesz.

Az ülésen szintén résztvevő Palkovics László innovációs és technológiai miniszter viszont azt mondta: nem lesz kevesebb pénze az MTA-nak, a kutatásokra továbbra is biztosítani fogják az összeget. Arra a kérdésre, hogyan döntik el, hogy mibe szól bele a kormány az összegek koordinálásakor, úgy válaszolt: erre felállítanak majd egy tudósokból álló bizottságot, amiben nem lesznek politikusok és kormánytagok, és ők fogják eldönteni, a pénzek kinek, hogyan és hova mennek.

A cikkhez közreműködött Prókai Eszter.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!