Keresés

4oo millióból költözik az SOS Gyermekfalu

A battonyai gyermekfalu Orosházára költöztetése mögött egy új szakmai irányvonal áll: a gondozott gyerekeknek jobb, ha nem elzárva élnek, hanem szoros kapcsolatban a befogadó településsel. Az integrált gyermekfalu koncepciója szerint a bajba jutott családokat még azelőtt kell támogatni, mielőtt elvennék tőlük a gyereket.  

miutacánkNyáron derült ki, hogy az SOS Gyermekfalvak battonyai egysége jövő szeptembertől Orosházára költözik. A költözés mögött egy új szakmai irányvonal, az integrált gyermekfalvak konecepciója áll. “Az a cél, hogy a nevelő családnál lévő gyerekek a lehető legtermészetesebb módon éljenek, ne különbözzenek azoktól, akiknek saját családjuk van” – mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalu gyermekvédelmi programigazgatója egy sajtóbeszélgetésen.

Az első SOS Gyermekfalu 1986-ban, Battonyán nyílt meg, majd Kecskeméten és Kőszegen is létrehoztak egy-egy ilyen központot. A hagyományos modell szerint állami gondozott gyerekek kerülhettek a gyerekfaluba: vagy árvák, vagy olyanok, akikről a hatóságok úgy látták, hogy a vér szerinti szüleik nem tudják a megfelelő ellátást biztosítani a számukra. A gyerekek a nevelőszüleikkel egy körülhatárolt területen, egymás szomszédságában álló 10-12 házban éltek. “Valamennyi interakció persze volt a külvilággal, a befogadó településsel, de túlnyomó részt a gyermekfalun belül zajlott az élet” – mondta Szilvási Léna.

Az SOS Gyermekfalu koncepciójában történt változásnak az a lényege, hogy sokkal intenzívebb kapcsolatot alakítanak ki a külvilággal, tudatosabban vesznek részt az adott település életében. A nevelőszülők nem egy helyen nevelik a gyerekeket, hanem a település különböző pontjain, más családok szomszédságában. Így a gyerekek kikerülnek a körülhatárolt gyermekfalu biztonságot nyújtó burkából, viszont könnyebben kapcsolatba kerülnek a külvilággal, ez pedig segíti a későbbiekben való boldogulásukat.

Emellett az SOS Gyermekfalu növeli a célcsoportját is. Nemcsak azokkal a gyermekekkel foglalkoznak, akiket a hatóság elhelyezett a gyermekfalvakban nevelőcsaládoknál, hanem azokkal is, akik a gyermekfalu környezetében élnek, és veszélyeztetett helyzetben vannak. Ez összhangban van azokkal a nemzetközi ajánlásokkal, amelyek szerint arra kell törekedni, hogy a gyerekek a vér szerinti családoknál maradhassanak, illetve lehetőségük legyen oda visszakerülni. Az SOS Gyermekfalu jelenleg 37o fiatalt gondoz. Az integrált gyermekfalu koncepciójában 344-re csökkene a gyermekfaluban gondozott gyerekek száma, viszont a családerősítő programon kereztül további 196 gyerekeket érnének el, így összességében 54o gyerekkel tudnának foglalkozni.

Az SOS a gyermekfaluk mellett négy ifjúsági központot is működtet, Szegeden, Lajosmizsén, Sén és Kecskeméten. Ezekben a központokban olyan 18-24 év közötti fiatalok laknak, akik folytatják a tanulmányaikat.  Az SOS távlati tervei között szerepel, hogy létrehoznak olyan kiléptető lakásokat, ahol a gyermekfalukból kikerülő fiatalok külön lakásba költöznek, de az SOS nem engedi el teljesen a kezüket.

Az SOS Gyermekfalut többen azzal kritizálták, hogy fölöslegesen költöztetik el az egyébként megfelelő állapotú ingatlanokkal rendelkező battonyai gyerekfalut. “Sok battonyai család csak álmodik ilyen életkörülményről, mint ami a gyermekfaluban van. A jó gazda ekkora, milliárdos értéket nem hagy veszni – érvelt a falu mellett dr. Karsai József battonyai polgármester. Szilvási Léna szerint viszont nagyon fontos, hogy a gyermekfaluban élők hozzájussanak a megfelelő szolgáltatásokhoz: legyen elég iskola, fejlesztőpedagógus, pszichológus, gyerekkórház, sok lehetőség a szabadidő eltöltésére. “Ez egy nagyobb városban optimálisabban megoldható, mint Battonyán, amely az ország leghátrányosabb térségében található” – mondta Szilvási Léna. A battonyaiakat viszont nem hagyja teljesen magára az SOS, hiszen itt továbbra is jelen akarnak lenni a családsegítő tevékenységükkel. Az üresen maradó ingatlanokat pedig eladják.

A költözést, az integrált gyermekfalu koncepciójának részeként már régóta meg akarták valósítani, azonban csak most jutottak elegendő forráshoz: a dán Velux Alapítványtól 4oo millió forintot kaptak erre. A Velux Alapítvány magyarországi képviselője, Kónya István elmondta, hogy kifejezetten nagyszabású, hátrányos helyzetűeket segítő projekteket támogat az alpítványuk. Magyarországon viszont kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.

Gosztonyi Gábor, az SOS Gyermekfalu ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2o2o-ig szeretnének önfinanszírozóvá válni, mivel az anyaszervezet támogatása várhatóan fokozatosan csökkenni fog. Az alapítvány 2o13-ban három forrásból kapott pénzt, összesen másfél milliárd forintot: 45 százalék külföldi támogatásokból folyt be, pályázatokból és egyéb helyi bevételekből pedig 36 százalék. Az államtól a teljes bevételünek mindőssze 19 százalékát kapták.

Tetszett a cikk? Ossza meg!
Olvasna még több ilyet? Kövesse az Abcúgot a Facebookon is!