Keresés

Kisöpörték az aluljárókban éjszakázókat a hajléktalantörvény első napján

Az aluljárókból az utcára űzték a hajléktalanokat

Egyelőre csak a belvárosi aluljárókból távolították el a hajléktalanokat, az utcákon, parkokban ugyanolyan nyugalomban lehettek mielőtt az utcán élést betiltó törvény életbe lépett volna. Hétfő és kedd este háborítatlanul aludhattak emberek a Blaha Lujza vagy a Deák téren, csak az aluljárókba nem volt szabad lemenniük. Bár a törvény célja, hogy a hajléktalanok az utca helyett szállókon aludjanak, egyelőre mindössze 1,5 százalékkal nőtt a menedékhelyek kihasználtsága. A következő napok nagy kérdése lesz, hogy feljönnek-e a föld alól a rendőrök, és félhetnek-e az erdőben, kunyhókban lakók.

Nem az a nagyobb hátrány, hogy roma vagyok, inkább az, hogy meleg 1

Nem az a nagyobb hátrány, hogy roma vagyok, inkább az, hogy meleg

Két fiatal roma származású, meleg srác kitört a salgótarjáni gettóból, most pedig Budapesten dolgoznak és bérelnek egy lakást. Melegségük miatt a családjaik kitagadták őket, a barátok elfordultak tőlük, nem volt hol lakniuk, sem dolgozniuk, vajas kenyeren éltek, mégsem adták fel. Minden olyan hátrányt elszenvedtek, amit csak lehet, ezért most példát akarnak mutatni, hogy még így is sikerülhet kitörni.

A nyírpilisi polgármester ügye mutatja meg az uzsora elleni harc reménytelenségét 4

Egy szabolcsi polgármester ügye mutatja meg az uzsora elleni harc reménytelenségét

Uzsorával, csalással és zsarolással vádolják egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település polgármesterét, aki akkor bukott le, amikor a vád szerint két különböző embernek is eladott egy olyan ingatlant, ami nem is volt az övé. A polgármestert tavaly február elején helyezték előzetes letartóztatásba, de majdnem egy éve már az előzetesből is kiengedték, mikor végre bírósági szakaszba lépett az ügye. Mostanra azonban úgy tűnik, a sértettek megijedtek a polgármester elleni tanúskodástól. Egyetlen nő jelent meg közülük a szeptemberi első tárgyaláson, ő is a vádlottnak kedvezően vallott.

Több ezer gyógypedagógus hiányzik, mégsem engedik őket a főiskolára

Több ezer gyógypedagógus hiányzik, mégsem engedik őket a főiskolára

A súlyosan, halmozottan sérült gyerekek fejlesztésének kulcsszereplői a gyógypedagógusok. Sokszor ők az egyetlenek, akik hidat képeznek a fogyatékossággal élő gyerekek és a közoktatás között. Szerepük felbecsülhetetlen, mégis több ezren hiányoznak ma Magyarországon a munkaerőpiacról. Az üres álláshelyeket annak ellenére sem tudják betölteni, hogy évről-évre háromszor annyian szeretnének gyógypedagógusi diplomát, mint ahány felsőoktatási férőhely van. Hogyan látják saját szakmájuk helyzetét a benne dolgozók, és mitől megy tönkre idővel a dereka egy gyógypedagógusnak? 

Előbb-utóbb azt fogjuk gondolni, hogy utcán élni bűn 1

Azt fogjuk gondolni, hogy utcán élni bűn

Az egész társadalomra káros lehet a hétfőn életbe lépett jogszabály, ami gyakorlatilag betiltotta az utcai hajléktalanságot, mert azt üzeni az embereknek, hogy a sikertelenség büntethető, mondta Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani munkatársa, a Február Harmadika munkacsoport vezetője. A szakember szerint az intézkedés felerősíti azt a vélekedést, miszerint a hajléktalanokkal szemben a kényszerítés is megengedhető, csakhogy eltűnjenek az utcáról. Nem egyedi Európában, hogy rendőrök viszik be szállóra a hajléktalanokat, az viszont példátlan, hogy egy ország alkományban tiltsa meg az utcán élést.

Újabb cukrászda helyett inkább a mélyszegények felé kéne fordulnia a jövő építészeinek 1

Újabb cukrászda helyett a szegényeknek kellene tervezni a jövő építészeinek

Környezetétől visszahúzódva tengődő kis településrészt, az egykor virágzó, ma szegregátumként működő bányatelepet, Bagoly-lyukat választotta diplomamunkája témájául egy frissen végzett építész, aki hivatása segítségével keres megoldásokat a szegénység felszámolására. Nem a legkézenfekvőbb módon képzeli el ezt: az egyes házak felújítása helyett inkább közösségi teret építene, szerinte ugyanis hosszútávon nem a fürdőszoba kicsempézése a megoldás, hanem a közösségben való gondolkozás.

Legalább arról dönthetek, hogy másoknak adhatok

Raboktól érkezik az adomány

A fogvatartottak nagyon kevés dologról dönthetnek, ezért minden, amiről maguk rendelkezhetnek, hozzátesz az életükhöz. Ezért érzik úgy, hogy az adományozással ők is legalább olyan jól járnak, mint azok, akiknek élelmiszercsomagot juttatnak. ,,Ha éppen három hónap múlva akarom elfogyasztani pont azt, amit már eladományoztam, és nem tehetem meg, akkor lemondok róla. Legtöbben azért kerültünk ide, mert valamiről nem tudtunk lemondani, hát itt megtanultunk, és nem is olyan nehéz” – magyarázza Dominik, a Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egyik rabja, aki kitalálta és megszervezte, hogy a rabok is jótékonykodhassanak. 

Én még azt hittem, hogy börtön jár a melegségért

Én még azt hittem, hogy börtön jár a melegségért

A szülőket gyakran sokkolja a hír, ha kiderül, hogy a gyerekük meleg, tagadják maguk és mások előtt is, nehezen tudják elfogadni. A Háttér Társaság és Budapest Pride kisfilmjében hat szülő beszél arról, hogyan dolgozták fel a gyerekük bejelentését, hogy ezzel más hasonló helyzetben lévő szülőknek is segítsenek.

Rámehet az életed, ha a testvéred egy függő (jóváhagyja)

Rámehet az életed, ha a testvéred függő

Nem könnyű egy alkoholista vagy drogfüggő testvérének az élete: egyszerre szenved a másik függőségének összes negatív következményétől, és attól, hogy a szülők nem képesek szembe nézni a valósággal. A Kék Pont Drogkonzultációs Központ önsegítő csoportot indít számukra, hogy megbirkózhassanak ezekkel a nehézségekkel. 

Vagyonokat fizetnek egyetlen szobáért a legszegényebbek

Vagyonokat fizetnek egyetlen szobáért a legszegényebbek

Magyarok milliói élnek lakásszegénységben, és egyre többen bérelnek viskókat extrém drágán, ha cserébe nem kell kauciót fizetniük. A Habitat for Humanity jelentése szerint folyamatosan mélyül a lakhatási válság, ami egyáltalán nemcsak a legszegényebbeket sújtja. A kormány mégis egyéni szociális problémaként tekint erre, ahelyett, hogy rendszerszintű változásokba kezdene.