Mióta a kormány átszabta a segélyezési rendszert, sokkal kevesebb jut a lakhatási és egészségügyi gondokkal küzdőknek, főleg a kistelepüléseken. Közben elterjedtek az „egyéb” támogatási formák, ami bármit jelenthet. Ezek nem rendszeres, hanem eseti segélyek, így a szociális biztonságot is kevésbé segítik.
Két cikkben és egy képgalériában mutatjuk be, hogyan próbálja a budapesti nyolcadik kerület levetkőzni a régi stigmákat. Ahol régen prostituáltak striheltek, és mindennapos volt a lopás, ott mára kifinomult középosztálybeliek és fiatal értelmiségiek élnek. Néhányan élvezik a koszos, de vonzó hangulatot, mások inkább a mélygarázsba menekülnek, és csak aludni járnak haza. Józsefváros megújul, de kinek jó ez, és kik járnak vele rosszul?
A családtagok közül általában az édesapák a kevésbé elfogadók meleg gyerekükkel szemben. Éveken keresztül magukat hibáztatják, sérül a büszkeségük, szégyellik meleg gyereküket. Van olyan apuka, aki azóta sem igazán beszél meleg fiával, és olyan is, akinek hét évbe telt feldolgoznia, addig pedig mindenféle eszközt bevetett, hogy meleg gyerekét megtérítse.
Hogyan működik a párkapcsolat, ha nincs fedél az ember feje fölött? Miért ragaszkodik valaki az erdei kunyhójához, mikor lenne helye a szállón? Van-e kiút a hajléktalanságból? Mária és László betekintést engedett a mindennapjaiba.
Egy sor akadályt görget egy tüntetés megszervezése elé az új gyülekezési törvény, ráadásul a tiltóokok túlságosan tág megfogalmazása veszélyesen sok mozgásteret hagy abban a rendőrségnek, hogy melyik gyülekezést engedélyezze és melyiket tiltsa meg. Az első ilyen tiltó döntést a TASZ segítségével támadta meg a bíróságon egy üllői útblokkoló tüntetés szervezője. A bíróság kimondta: a rendőrség jogtalanul tiltotta be a tüntetést. Az életbe lépése után készült videónkban Hegyi Szabolcsot, a TASZ gyülekezési jogi programjának vezetőjét kérdeztük az új gyülekezési törvényről és annak várható hatásairól.
Előre szólt az önkormányzat, hogy felesleges kivinni a kukákat, bizonytalan ideig nem üríti ki azokat senki, többen mégis kirakták a szemetüket hétfő és kedd reggelre azokon a településeken, ahol felfüggesztette a szemétszállítást a Zöld Híd Nonprofit Kft. A szállítás tényleg elmaradt, Fóton és Szendehelyen pedig gondolkodóba estek az emberek, mit csináljanak a nyakukon maradó szeméttel.
A miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórházban csak az a kísérő lehetett a szülő nő mellett, akik előtte fizetett a higiéniai védőöltözetért. A bíróság megállapította, hogy ez a gyakorlat sérti a szülő nők jogait, különös tekintettel a szegényekre és a romákra, ezért ötmillió forintra büntette az egészségügyi intézményt.
Több mint húsz éve már, hogy az öt saját gyereket felnevelő Csöpi úgy döntött: szeretne örökbefogadni olyanokat, akinek nincs lehetőségük saját családjukban felnőni. Az évek alatt összesen nyolc gyereket vett magához, jelenleg hat gyereket nevel. Van köztük örökbefogadott, és nevelt is, a gyerekek Down-szindrómával, illetve valamilyen fokú sérültséggel élnek. A család pár éve a Tolna megyei Tengelicre költözött, a helyiek hamar befogadták őket, csak a ház körüli magas kerítést nem értik. A napok korán, már reggel hatkor elkezdődnek, a gyerekek óvodába és iskolába járnak, az anya pedig ahelyett, hogy elfáradna, folyamatosan újabb és újabb terveket sző. Fotósunk végigkövette egy napjukat.
A dühevő kukaszörny megeszi az autista gyerekek haragját, a papír pizza feltéteiből megtanulják, hogy mi kell ahhoz, hogy barátaik legyenek. Barátkozást, érzelemkimutatást, dühkezelést tanítanak autista gyerekeknek a Symbo Alapítványnál. A gyerekek olyan fogásokat sajátítatnak el, amelyekkel az iskolában is könnyebben beilleszkedhetnek.
Inkább választják a rosszabb lakókörülményeket, minthogy távol kerüljenek a munkalehetőségektől, ami sokszor továbbra is Budapesthez köti őket, a város pezsgése után viszont nagyon nehezen szoknak hozzá a hétvégi házas övezet vagy a homoki dűlők csendjéhez és – úgy érzik – ingerszegénységéhez. Újpest, a hetedik kerület, vagy a külvárosi Budapest vetette ki őket magából, de ha már így alakult, megpróbálnak a lehető legélhetőbb otthont teremteni maguknak. A szomszédaik tehetősebb telektulajdonosok, vendégmunkások, vagy az első saját otthonukat építgető fiatal házaspárok. Így élnek az agglomerációban a Budapestről kiszoruló szegények.