Itt vannak az elmúlt év legolvasottabb abcúgos cikkei. Idézze fel történeteinket a szegényekkel dolgozó pszichológusról, a Gyöngyöspatáról elkerült pesti úrilányokról és az ápolási díjon levő anyákról!
Egyes becslések szerint tíz éven belül a magyar munkakörök negyven százaléka teljesen automatizálható lesz, mások szerint egymillió állás kerülhet veszélybe. Az optimisták örülnek, mert így végre nem az embernek kell mechanikus és kiszámítható munkát végeznie, a pesszimisták viszont elszegényedéstől tartanak. Ami biztos: a munkaügyi központoknak és az oktatásnak gyorsan el kellene kezdenie a felkészülést. De hogyan?
Tűzön-vízen át védik egymást, semmi el nem választhatja őket egymástól: sok hajléktalan a kutyája miatt még a szállókra se megy be, mert kevés helyen fogadják őket együtt. Inkább megfagynának a hidegben, minthogy lemondjanak kedvenceikről. Ezek az állatok hű társak, akik védik kiszolgáltatott gazdáikat, az adományozók pedig egy-egy simogatásért cserébe néha bőkezűbben adakoznak az utcán élőknek.
Rántott hústól a kacsasültig, kis családitól az egész rokonságig. Budapesti és vidéki karácsonyfavásárokon jártunk, hogy megkérdezzük, hogyan és miből karácsonyoznak az emberek. Több olyan vásárlóval találkoztunk, aki jobb híján Skype-on találkozik majd az ünnepek alatt külföldre költözött szeretteivel.
A melósok úgy érzik, a túlóratörvénnyel csak még több jöhet abból, amiből már eddig is volt bőven: alváshiány, fáradtság, elidegenedés a családtól és még több olyan egészségügyi ártalom, amit a monoton gyári munkavégzés okoz. Annak ellenére, hogy tudják, a túlóra a pihenéstől veszi el az időt, sokszor maguk keresik rá az alkalmat, mert szükségük van a plusz pénzre. Hiteleik vannak, amiket fizetni kell, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy váltsanak, ha elégedetlenek a körülményekkel. Félnek, hogy a két szék közül a pad alá esnének.
A felépülő szenvedélybetegeknek sokszor nehéz próbatételt jelent az első józan karácsony. Várják már, hogy újra szeretteikkel legyenek és megmutathassák, mennyit változtak a terápia alatt. És közben van bennük egy nagy adag félelem is, hogyan fogadja őket a család, tudják-e majd kezelni az eseteleges konfliktusokat.
A bíróságok egyre inkább az európai sztenderdek szerint döntenek, de még minig tízezrek élnek gondnokság alatt, választójog nélkül. Az érdekvédők jogszabályi változásokat szeretnének.
Van, hogy a kórházak nem csak pelenkát, de létfontosságú gyógyszereket sem tudnak a betegeknek adni. Bár a kórházban fekvő betegeknek elvileg tilos gyógyszert bevinni, ha a rokonok nem vinnék a törött combcsont miatt műtött nagymamának a szívgyógyszereit, lehet, hogy abba halna bele. Hiába azonban a spórolás, a kórházak adóssága megállíthatatlanul növekszik.
Egyre több férfi jelentkezik segítségért családon belüli erőszak áldozatainak segítő krízisközpontokban, mert úgy érzi, bántalmazó kapcsolatban él. Széles a skála az érzelmi bántalmazástól a konkrét verésig, de még a szexuális erőszak is szerepel az áldozatok történeteiben. Leginkább a jogi és a pszichológusi segítségért jönnek, de volt apa, akit gyerekeivel családok átmeneti otthonába menekített a gyerekek anyjától a segélyszervezet.
Külföldön élő magyarokat kérdeztünk arról, hol töltik a karácsonyt, milyen hagyományokhoz ragaszkodnak, és túl lehet-e élni a szentestét a család nélkül.