Az ároktői vegyeskórusban a többségnek nincsen túl jó hangja, de ez nem is baj, mert nem az éneklés az, ami miatt felnőttek és gyerekek délutánonként összegyűlnek. A faluban ez az egyetlen szórakozási lehetőség, és a kórusnak hála végre a településről is kimozdulhatnak. Nyár óta nagyon várják, hogy valaki vállalja el a kórusvezetést, mert próba nélkül unalmasak délutánok.
Mit lehet kezdeni azokkal, akik még egy kapát sem tudnak a kezükbe venni, miért nem mindig ördögtől való a polgármesterek fölérendeltsége, és miért nem tud ugyanúgy működni egy szociális szövetkezet a borsodi kisfaluban, mint a nyugat-európai városban? Egy közgazdaságtan-kutatóból lett polgármester mesélt arról, miket tapasztal egy 600 fős település élén.
Az elmúlt évben hat menekült gyerek kezdett tanulni a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban. Van közöttük elárvult kongói és muzulmán afgán diák is. Egyszerre kell őket magyarul tanítani, leadni a tantárgyakat és megakadályozni, hogy magányosak legyenek. Interjú Rubovszky Ritával, az iskola igazgatójával.
Ha valakinek eltörik a keze, de ügyeket kell intéznie például a bankjában, jó eséllyel talál egy segítőkész munkatársat, akivel megoldják, hogy alá tudja írni a papírokat. Ám, ha egy mozgáskorlátozott ül a pult a másik oldalán, oda a segítő szándék. Attól, mert valaki a fogyatékossága miatt nem tud tollal aláírni, még ugyanúgy szeretne folyószámlát nyitni, intézkedni a hivatalokban vagy a szolgáltatókkal. Hiába lehetne erre egy jó megoldás a név pecsétek használata, Magyarországon ezt nem fogadják el.
A magyarok több időt töltenek házimunkával, mint a hivatalos munkájukkal, mégsem jár utána pénz, sőt még a GDP-be sem számít bele. Más kelet-európai országokban ezt a munkát már rég kiszervezték külföldi házvezetők és dadák tízezreinek. Őket viszont sok helyen egyszerűen szolgasorban tartják.
Az álláshirdetés körüli médiafelhajtásnak köszönhetően – egy időre legalábbis – megoldódni látszik a tornanádaskai krónikus óvónőhiány, az intézmény legfőbb problémája, mint az ottjártunkkor kiderült, mégsem ez volt. Ha lesz is elég óvónő, akkor sincs ugyanis esély azoknak a gyerekeknek a sikeres óvodai fejlesztésére, akiket rögtön az ebéd után hazavisznek a szüleik.
Bogdán László és a cserdiek örömmel látnák az Őcsényből kitiltott menekülteket. A szomszédos falvakban viszont úgy látják, ez csak a polgármester médiacirkusza, és ha éppen utálná a menekülteket, a falu népe azzal is egyetértene.
Könnyű a civilek elleni támadásként értelmezni, de inkább a büntetés-végrehajtás új, keményvonalas vezetésének szigorúbb börtönéletről alkotott elképzelései állhatnak amögött, hogy egyszerre két civil szervezettel is felmondta az együttműködését szombaton a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – ezt mondta több, börtönökkel rendszeresen együttműködő civil szervezet munkatársa az Abcúgnak.
Egy nap alatt két olyan civil szervezettel is felszámolta együttműködését a magyarországi börtönök működtetéséért felelős Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), amelyek különböző formában a fogvatartottak börtönbeli életkörülményei javításán dolgoztak.
Egyre több cég nyitott a szegénységben élő, elsőre problémásnak tűnő dolgozókra is. Ők viszont sokszor azt sem tudják, mi fán terem a havibér, táppénzről szinte nem is hallottak még. A két fél találkozását próbálja segíteni az Utcáról Lakásba Egyesület projektje.