Tíz osztálynyi gyerek ingázik nap mint nap az iskola és a városban szerteszét szórt ideiglenes tantermek között Halásztelken, mert az önkormányzat épp bővíti és felújítja az alsó tagozatnak helyt adó épületet. Az ígéret szerint a felújítás az őszi szünet végéig tartott volna, de közölték velük: egészen a tanév végéig marad a mostani felállás.
Kaposváron épp most próbálnak meg felszámolni egy gettóiskolát, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte őket erre. Húsz elsőst szórtak szét a város több iskolájába, de egyelőre sem a gyerekek, sem a szüleik, sem a befogadó intézmények nem kaptak komolyabb segítséget az átálláshoz. Nincs még ingyenes buszbérlet, és az őket segítő szakember sem állt még munkába. Holott sok odafigyelés és erőforrás kell ahhoz, hogy senkinek az érdekei ne sérüljenek egy ilyen váltáskor. Kérdés, hogy ha nem a civilek vállalják magukra ezt a munkát, akkor mégis ki?
Amikor Erdőhorvátiba költöztek az értelmi fogyatékkal élők, ruhákat osztogattak a falusiaknak, hogy befogadják őket. Három éve élnek tízen egy lakásotthonban, ma már együtt járnak a falu lakóival szüretelni, de favágást is vállalnak egy kis zsebpénzért cserébe, az egyik lakó pedig a falunapon még dj is volt.
A szemét és a gaz miatt bírságolják a telektulajdonosokat a Lyukóvölgyben és környékén. Kétszázezer forintos bírságot is kaphat az a tulaj, akinek a telkére a hegyen élők szemetet hordtak, de egy idős nénit akár ötszázezer forintra is megbüntethetik, ha nem gazolja ki a területét még az ősszel. Az egykori weekend telkekből mára már semmi sem maradt, mindent szétlopkodtak, az egyik háznak még a beton alapzatát se találtuk meg.
Szinte mindegyik nyugat-európai nagyvárosban történt már terrortámadás, mégis, a cikkünkben megszólaló külföldi magyarok szinte kivétel nélkül kevésbé érzik erősnek a rendőri jelenlétet városaikban, mint Magyarországon. Ha többen is vannak, jelenlétük kevésbé látványos és elrettentő, illetve a Magyarországon olyannyira divatos igazoltatás is sokkal ritkább.
Ez az egyetlen hely az országban, ahol nem kórházi körülmények közt látnak el halálos beteg embereket. Segítséget kértek a kormánytól, de egyelőre hiába.
2015-höz képest szinte minden párt másképp áll a kerítés kérdéséhez. Két évvel ezelőtt röpködtek a sajtótájékoztatókon és a Facebookon a ,,berlini fal”, „izraeli fal”, a „vasfüggöny felépítése” kifejezések. Ma viszont, a közelgő választások előtt mindenki úgy fogalmaz, hogy bár elvben továbbra is elítélik a határ menti kerítést, egyelőre még nem bontanák le, ha már úgyis áll.
Néhány huszonéves frissdiplomásnak elege lett, hogy a tehetséges telepi diákok mellett elmegy az élet, ezért Kispesten elindítják a DEVISZONT Közösségi Teret. Lehet majd csocsózni és tanulni is, de nem úgy, ahogy az iskolában szokás.
Egy időre mindhárman elvesztették az önbizalmukat, mikor kerekesszékbe kerültek – ki azért, mert a rendszeres mozgás hiánya miatt kicsit meghízott, ki pedig azért, mert úgy érezte, máshogy néznek rá az emberek. A mozgássérültek önbizalom-növelésével foglalkozó Kerekesszékesekért Alapítvány szervezte esküvői ruhás divatbemutatón modellként felvonuló kerekesszékes férfiakkal, nőkkel beszélgettünk.
Hogyan lehet olyan diákokat egyszerre tanítani, akiknek a tudásában hét évnyi különbség van? Erre kereste a választ Pekka Peura, finn tanár, aki kidolgozott egy olyan oktatási módszert a saját osztályában, amivel nagyon különböző képességű gyerekeket lehet hatékonyan, stressz nélkül tanítani.