Fél évet adott a kormány, hogy az óvodák és az iskolák Honvédelmi Intézkedési Tervet írjanak. Az iskoláknak kiküldött levél szerint a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség.
Az ópályi polgármester több százmillió forint EU-s pénzre pályázott volna, de a falu többsége elutasította, nehogy véletlenül jobb legyen a romáknak. A polgármester végül meg is bukott.
Megugrott a dél-baranyai Gilvánfa, Alsószentmárton, Magyarmecske és Budapest között indított online videóhívások száma január óta. Ekkor indult el az E-Tanoda program, melynek lényege, hogy fővárosi középiskolás fiatalok segítenek a leszakadó térségben élő hátrányos helyzetű diákoknak, Skype-korrepetálásokat tartanak nekik.
Mivel Magyarországon nagyon nehéz legálisan petesejthez jutni, a meddő nők egyre gyakrabban mennek a környező országokba, hogy donorhoz jussanak. Itthon, vagy valakinek van egy 35 év alatti, már szült rokona, aki hajlandó petesejtet adományozni, vagy gyakorlatilag marad a zavarosban halászás.
Hol a templomkertben, hol a községháza előtt állítják fel őket. Néha élethűbb, máskor egészen groteszk megoldásokat látni. Ezekből válogattunk néhányat szerte az országból, Kisasszonyfától Eperjeskéig.
Erős, széles, szabad középosztály nélkül egy társadalom nem tud jól és igazságosan működni. Az erős középosztály dolga ugyanis, hogy hatékonyan ellenőrizze a politikai, gazdasági és kulturális hatalmat. Ma Magyarországon ebben a pillanatban ez a réteg egészen szűk, a társadalom ügyeit nem szabadon választott értékek, hanem önző politikai és gazdasági érdekek mentén irányítják. Összeállíátsunkban bemutatjuk, hogyan él és gondolkozik a szűk, félrecsúszott magyar középosztály. Mire költik a pénzüket azok, akik európai színvonalon élnek, és mivel küzdenek azok, akik méltatlanul csúsznak ki a középosztályból!
A negyvenes éveiben járó Samira Sinai az első Magyarországon, aki nevelőszülője lett egy menekült gyereknek. A tizenkét éves afgán fiú négy hónapja él együtt Samirával és lányával, magyar iskolába jár, imádja az irodalomórákat, és már a kutyákkal is megbarátkozott. Az idáig vezető út azonban nem volt egyszerű: korábban Magyarországon még senki nem vett magához menekült gyereket, de a fiú és családja bizalmát is idő volt elnyerni.
Egyre gyakrabban és egyre több orvos tiltakozik a Magyar Orvosi Kamara döntései, működése ellen. Ez korántsem a szakma belügye, rengeteg pozitív hozadéka lehetne, ha az érdekvédelmi szervezet hatékonyan, demokratikusan működne.
Az abcug.hu weboldalon 2017. november 9. napján közzétett “Csak megkapta a 130 milliós állami támogatást a csaló orvos” című cikkünkkel kapcsolatban a Humán Reprodukciós Intézet Kft. által megbízott ügyvéd helyreigazítási kérelemmel fordult újságunkhoz. A helyreigazítási kérelem szerint a cikk címében valótlanul állítottuk, hogy Dr. Vereczkey Attila személyesen nyerte el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs […]
Rohamosan nő a külföldi, főleg harmadik országbeli hallgatók aránya a magyar felsőoktatásban. Az egyetemek pénzt remélnek tőlük, a kormány pedig kapcsolati tőkét. Leginkább a kínai diákok száma nőtt meg 2013 óta, de kétezerhez közelít a szerb és az iráni hallgatók száma is a hazai campusokon. Van egyetem, amelyik idén százmilliókat költött ázsiai diákok toborzására a csökkenő hallgatólétszám miatt.