Máris eltűntek a hajléktalanblokkoló vaskorlátok a józsefvárosi padokról
A padokra tegnap szereltek fel vasrudakat, mára valaki leszedte őket.
A padokra tegnap szereltek fel vasrudakat, mára valaki leszedte őket.
Sajnos nincs egyértelmű válasz a kérdésre, ezért a szülő nem tehet mást, mint hogy belenyugszik, és reméli, hogy az iskolája tudja, mit csinál.
Elképesztő pénzszórás megy a roma önkormányzatnál.
A rendszerváltás óta a világ számos pontjáról érkeztek bevándorlók Budapestre. Van, akit jobb anyává tett Magyarország, más a saját anyanyelvét is elfelejtette, ezért már a szülőhazájában is csak angolul mer megszólalni. Az oroszok porcelánokkal veszik körbe magukat a lakásukban, a távol-keletiek egyre kevesebb rizst esznek, az indiaiak pedig mielőbb mennének már haza. Hogyan teremtenek otthon maguknak Magyarországon a bevándorlók?
Védelembe vette kisebbik gyereküket, és megvonta a családi pótlékot Ildikóéktól a gyámhivatal, pedig csak elköltöztek, és nehezen találtak új óvodát különleges nevelési igényű kisfiuknak. A megvont családi pótlék miatt kevesebb speciális foglalkozást tudnak finanszírozni a gyereknek, mert fejlesztő pedagógust sem biztosítottak nekik.
A külföldi idősek mellett dolgozó magyar gondozók munkája nehéz, állandó készenlétben kell lenniük, közben pedig megfelelni az itthon maradt családtagok egyre növekvő elvárásainak. Ennek ellenére az idősebb nők egy része szinte kivirágzik a távoli országokban és eszük ágában is hazajönni.
Félmillió forintos fizetés sem elég hozzá, egy vagyonba kerül és a fél világot át kell utazni érte. A magyar családegyesítési szabályok különösen szigorúak, ezt egy kongói keresztény család is megtapasztalta. Az anyának nővérként kellett elmenekülnie az országból, Magyarország menekültstátuszt adott neki, hat gyermekét viszont csak egy éves kínlódás után, több mint másfél millió forintos segélyből tudta maga után hozni.
A tanodamozgalom történetében egy új korszak kezdetét jelenti, hogy mostantól iskolák is részesülhetnek állami támogatásban, ha hátrányos helyzetű tanulóiknak tanodát szeretnének indítani. Kutatók és tapasztalt tanodások szerint a tanoda, bekerülve az iskola falai közé, elveszti lényegét: egy informális, civil pedagógiai műhelyből nem marad több mint egy speciális napközi.
A Jobbik keresztbe tett a miniszterelnöknek, és nem szavazta meg a módosítást.
Hogyan látják a gyerekeik jövőjét az óvónőként, diszpécserként, gyári munkásként és közmunkásként güriző magyarok? És vajon ki az közülük, aki sosem vállalná az arcát a nyilvánosság előtt?