Több mint két éve hiába küzd azért, hogy befogadja Magyarország az Afganisztánból menekült Bilal. Kiskorúként érkezett a zöld határon át, eredeti családjáról mit sem tud. Dolgozna és tanulna, de erre iratok hiányában semmi esélye. Pedig lenne kiről gondoskodnia. Majdnem másfél éves kisfiával és magyar élettársával egy alföldi kisvárosban él.
Szinte minden mutatóban az OECD-átlag alatt teljesít Magyarország az oktatás területén.
A kormány végre meghozott egy döntést, amire húsz éve vártak a gyerekvédelemben, mégsem teljesen rózsás a helyzet. Elmondjuk, miért.
A dán kormány közel tíz éve tűzte ki maga elé, hogy a fiatalok 95 százaléka fejezze be a középiskolát, ennek elérésére pedig sokat is tesznek. Már csak az is másfél év, amíg a gyerekkel együtt kitalálják: mi az, ami valóban érdekli őt, mert fontos, hogy olyan középiskolába menjen, amit szeretni fog. Egyből az iskolát elhagyók után nyúlnak, a rendszer pedig olyan jól működik, hogy az elmúlt két évben mindössze öt olyan eset volt, hogy az oktatásból kiesett fiatal ne ült volna vissza az iskolapadba, vagy ne kezdett volna el dolgozni.
Mindenki jobban járna, ha a hajléktalanszállók és menedékhelyek lakói kettesével lakásba költözhetnének, derül ki egy friss tanulmányból. Az államnak kevesebbe kerülnének, a hajléktalanok pedig emberséges közegben élhetnének tovább.
A két ellenzéki párt támogathatja a TASZ javaslatát, amely megtiltaná a politikusoknak, hogy büntetőeljárást indítsanak a tevékenységüket bírálók ellen.
Idős emberek leginkább elszenvedni szokták a bűncselekményeket, nem pedig elkövetni. De akkor hogyan lesz gyilkos egy büntetlen előéletű, hetvenéves emberből, És vajon mi vár rá a börtönben, ami tele van fiatalokkal?
Jól jött a szokatlanul napsütéses november a monori nyomortelep lakóinak, télikabátra ugyanis nem csak akkor van szükségük, ha a hidegben ki kell mozdulniuk a lakásból. Sokuknak odabent is több rétegnyi meleg ruhát kell hordani majd. A téli ruházat beszerzése még javában tart, és többféle stratégia létezik rá – kukázástól a ruhaadományon és a cserebere piacon át az olcsó kínaiig.
A miniszterelnök külföldi újságíróknak beszélt arról, hogy a közel milliónyi menekültként érkező tömeg jelentősen növeli a terrorizmus kockázatát.
Előbb Szlovénia, majd több balkáni ország jelentette be, hogy nem engedik be a gazdasági bevándorlókat. A határnál feltorlódott menekültek nem akarnak visszamenni Görögországba, többen éhségsztrájkkal és öngyilkossággal fenyegetőznek.