Keresés

Facebookon kér segítséget a fóti gyermekotthon egyik lakója

A fóti gyermekotthon egyik fiatal lakója úgy döntött, hogy kiáll magáért és a társaiért, és a Facebookon kér segítséget. Közel háromezer megosztásnál jár a hétfő délutáni poszt, amiben a hozzászólók a lány bátorságát díjazzák, és a támogatásukról biztosítják őt. Karolina, a 18 éves mozgássérült lány a posztjában arra kéri az embereket, hogy segítsenek nekik, hogy együtt maradhassanak, és felteszi a kérdést, hogy „Ti tudnátok a családotok nélkül boldogok lenni?”

Ő még rosszabb, mint a többi cigány, ő intézetis cigány

Ő még rosszabb, mint a többi cigány, ő intézetis cigány

A gyermekotthonban nevelkedő diákok könnyű célpontjai az iskolai zaklatásnak. Van, ahol nem csak csúfolják, hanem fizikailag is bántalmazzák őket. Segítséget pedig már nem is kérnek, hiszen a tanárok – bár gyakran szemtanúi ezeknek a bántalmazásoknak –, mégsem tesznek semmit, sőt, nem ritka, hogy ők maguk is életreszóló sebeket okoznak a diákoknak. Mindez egy olyan kutatásból derül ki, amiben egy önkéntes arról kérdezte egy nagy létszámú, vidéki gyermekotthon lakóit, hogy az iskolai hétköznapok során milyen sérelmek érik őket.

1

Barátaiktól, rokonaiktól félnek a nevelőszülőséget fontolgató családok

Több ezer nevelőszülőt kellene ahhoz munkába állítani, hogy a szüleiktől elvett gyerekek ne intézetekben nevelkedjenek. Ez egyelőre nem valami hatékony, az egri kampányeseményre egyetlen érdeklődő sem ment el. Ott volt viszont több olyan család is, akiknél már nevelkednek gyerekek, velük beszélgettünk.

Láthatatlan hátrányok/nemi egyenlőtlenségek az iskolában: miért is jobbak a fiúk matekból?

Nemhogy nemi egyenlőség nincs az iskolákban, még beszélni se akarnak róla

Az iskolák keveset tesznek a zaklatások megelőzéséért, többnyire csak akkor foglalkoznak velük, miután megtörtént a bántalmazás. Van, ahol továbbra is él az a szemlélet, hogy a reál tantárgyak nem lányoknak valók, a nemi alapú diszkrimináció pedig leginkább láthatatlan marad az iskolában. A „NEM – Nemi Esélyegyenlőségi Mutató” projekt keretében a nemi esélyegyenlőséget kutatták a középiskolákban, és kidolgoztak egy olyan mutatót, amely segíthet az iskolák vezetőinek és a tanároknak, hogy hatékonyan felléphessenek a nemi előítéletek ellen.

Lehetetlen albérletet találni egy kerekesszékes gyerekkel

Lehetetlen albérletet találni egy kerekesszékes gyerekkel

Annának nyárig kell kiköltöznie az albérletből, ahol eddig lakott két mozgássérült lányával. Nem tudják mi lesz velük, mert alig találni olyan lakást, ami kerekesszékkel is megközelíthető: vagy nincs lift a házban vagy már a földszinten is lépcsőzni kell. Mivel egyedül neveli a gyerekeket, anyagilag is korlátozottak a lehetőségei. Fontos, hogy közel legyen az iskola, ahol a lányok tanulnak, csakhogy a környéken másfélszer annyit kérnek egy lakásért, mint amennyit Anna ki tudna fizetni. Annáék története nem egyedi; sok sérült gyereket ápoló család költözik vidékre, mert nem tudják kifizetni a megnövekedett fővárosi bérleti díjakat.

Hatvanezer gyerek nem fér hozzá a gyerekorvosi ellátáshoz

Sok minden beárnyékolja a családi ellátások emelkedését, írja a Hintalovon Alapítvány friss gyermekjogi jelentése. Ilyenek a betöltetlen gyerekorvosi körzetek, a hiányzó védőnők és iskolaorvosok, az alig létező gyermekpszichiátriai ellátás, a gyermekszegénység és a gyermekvédelmi rendszer problémái is. Összefoglaltuk a 2018-as jelentés néhány érdekes fejezetét

A nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus

A nyelvvizsgához kötött felvételi burkolt vagyoni cenzus

Ha minden feltétel egy csapásra adott lenne a közoktatásban, akkor is legalább négy évet kellene a kormánynak várnia a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi bevezetésével – mondja Gyetvai Viktor, az április 26-i diáktüntetés szervezője. Szerinte a fiatalok nem várhatják, hogy majd a felnőttek felemelik a szavukat az oktatás problémái miatt.

Dolgoznak vagy kallódnak a magántanulóságba kényszerített gyerekek

Dolgoznak vagy kallódnak a magántanulóságba kényszerített gyerekek

Ha egy gyerek kezelhetetlennek tűnik a tanárai számára, sokszor inkább meggyőzik a szülőket, legyen magántanuló. Segítség nélkül azonban esélye sincs felkészülni a vizsgákra, és előrejutni az iskolában, úgyhogy sokaknak csak a munka marad a szülőkkel, esetleg a flangálás vagy a neten lógás.

Elhagyott családi házakkal áll a szegényei mellé Hajdúdorog önkormányzata 1

Elhagyott családi házakkal áll a szegényei mellé Hajdúdorog önkormányzata

Évek óta üresen álló családi házakat vásárol meg a hajdúdorogi önkormányzat, hogy aztán olyan helyiek használhassák azokat, akik eddig – saját tulajdon híján – piaci alapon béreltek ingatlant. A lassan három éve működő otthonteremtési programban most négy család vesz részt, akik öt év takarékoskodás után megvehetik az ingatlant, amiben laknak. Az önkormányzat pedig az így visszakapott vételárat újabb házak vásárlására fordítaná. Csige Tamás polgármester szerint a Hajdúdoroghoz hasonló kisvárosokban ez használható modell lehet a szociális bérlakások kiváltására, és a lakhatási szegénység mérséklésére.

Budapest az ígéret földje a kiábrándult olasz fiataloknak

Budapest az ígéret földje a kiábrándult olasz fiataloknak

Az utóbbi években ezrével érkeznek Magyarországra olasz huszonévesek, akik megelégelték az otthoni, kilátástalan viszonyokat. Budapesten átlag feletti fizetést kapnak a multiknál, ahol a nyelvtudáson kívül semmilyen végzettséget nem várnak tőlük. A szüleik fejében Magyarország szinte Oroszországgal egyenlő. Számukra azonban Budapest az önállóságot és a kényelmes életet jelenti. Csak ne lenne olyan hideg.

romadopt

El tudod képzelni, hogy ez a cigány lány a mi gyerekünk is lehetne?

Magyarországon az örökbefogadó szülők többsége nem akar cigány gyereket, és bár a kiválasztási eljárás során hivatalosan azt jelölhetik meg, hogy milyen nemű, korú és egészségi állapotú gyereket fogadnának, egy kiskapunak köszönhetően jelezhetik, ha származási kikötéseik vannak. A néhány éve létrejött Romadopt Klubban olyan családok találkozhatnak, akik cigány gyereket fogadtak örökbe